Megvalósult tevékenységek 2. – egrinormaalapitvany.hu

Luminosus beszámoló

Szervezetünk a Luminosus, n.o. partnerként működik együtt az Egri Norma Alapítvány által koordinált EFOP–5.2.2-17-17-00080. számú projektben, mely a fiatalok elvándorlásának okait keresi és a szomszédos országok szervezeteivel együttműködve próbál megoldást találni arra, hogyan lehetne az elvándorolt fiatalokat visszahozni az általuk elhagyott településre, régióba.

Az első közös találkozóra 2018. júniusában került sor egy kétnapos konferencia keretében, melyen bemutatkoztak a közreműködő szervezetek és körbejártuk a tanulmányozni kívánt témát, problémát.

A második közös találkozó 2018. szeptemberében valósult meg, amikor műhelymunkák és érdekes prezentációk keretében jobban körbejártuk és megismerhettük a vizsgált témát. Dr. Patkós Csaba megismertette velünk a kutatás részleteit, valamint sor került a szervezetek kapcsolati hálójának feltérképezésére.

A harmadik találkozóra 2019. márciusában került sor, ahol 2 napos műhelymunkák és prezentációk során a résztvevő szervezetek képviselői közös erővel kidolgozták a mélyinterjú és kérdőív kérdéseit, melyek kitöltése a megfelelő személyekkel a kutatás alapját képezik. A megkérdezett személyek válaszai alapján készül el Dr. Patkós Csaba vezetésével az a tanulmány, mely e pályázat produktumát képezi, és remélhetőleg hasznos észrevételekkel, esetleges megoldásokkal szolgál majd az önkormányzatok, vállalkozók számára, hogyan tudják a jövőben bebiztosítani a képzett munkaerő visszaáramlását hazánkba.

Az eddigi tapasztalataink alapján azt kell mondanunk, hogy a nagy távolság ellenére az együttműködés a szervezetek között jó. Mindegyik szervezet igyekszik a rá háruló feladatokat lehetőségeihez mérten teljesíteni.

Szervezetünk nevében mondhatjuk, hogy az eddigi munka során nehézségek egyedül a kérdőívek kitöltésénél merültek fel. Megszólítottuk a szervezetünkkel kapcsolatban álló embereket, velünk együttműködő személyeket, ismerősöket, hogy töltsék ki az elkészített kérdőívet. A kérdőívek kitöltése még folyamatban van, de sajnos mindezidáig nem sikerült elérnünk a 100-as határt.

Röviden összefoglalva szervezetünk nagyon élvezte az együttműködést a pályázat során. Sok érdekes információval, élménnyel lettünk gazdagabbak és reméljük a jövőben még lehetőség nyílik rá, hogy valamilyen formában együttműködjünk.

A PRO LE-TI POLGÁRI TÁRSULÁS beszámolója

A polgári társulásunkat megalapító személyek már 2005-től különböző lehetséges módokon próbálták segíteni Lekenye község fejlődését, különös hangsúlyt fektetve a gyerekekre és fiatalokra. 2006-ban a község vezetésével egyeztetve első alkalommal lett pályázat benyújtva – Új generáció címmel – a falu fiataljai részére, melynek keretén belül vezetésünkkel falu újságot készítettek több éven keresztül. 2007-ben alakítottuk meg polgári társulásunkat, amelynek főbb céljai közé tartozik egyebek közt:

-a kulturális örökség és hagyományok megóvása és fejlesztése, a vidéki kultúra támogatása,

-a község, vidék kinézetének szépítése, a természeti kincsek és a természeti örökségek megóvása,

-a közösség fejlesztése és az önkéntesség népszerűsítése a közösségi tevékenységek keretén belül,

-munka a gyerekekkel, fiatalokkal és a hátrányos helyzetű csoportokkal,

-a rájuk ható negatív jelenségek és következményeinek megelőzése,

-a gyerekek és fiatalok képességeinek segítése és megerősítése,

-az oktatás fejlesztése vidéken és a fiatal generáció nevelése,

-a sport, szabadidő és klub tevékenységek fejlesztése a községben és a régióban.

A felsoroltak szellemiségében a több tíz év alatt újítottunk már fel játszóteret, likvidáltunk szemétlerakatott, szépítettünk meg futballpályát, koordináltunk olyan pályázatokat, amelyek a fiataloknak biztosítottak programokat, és szereztünk tapasztalatokat a célcsoporttal való együttműködés terén. Legnagyobb sikernek többek között a három éve működő Ifjúsági és fiatal családépítő táboraink örvendnek. Mindemellett fontosnak tartjuk az önkéntesség terjesztését is. Elmondhatjuk, rendezvényeinken az egész pelsőci régióból vannak résztvevő gyerekek, családok, programjainkba pedig két járás területéről csatlakoznak önkéntesek.

Az emberiségnek mindig is volt egy olyan rétege, amelyik másként látta a történéseket. A közjó érdekében, embertársaikon való segítséget fejtettek ki önkéntes alapon. A történelem során egyre nehezebb helyzetben vannak ezek az emberek, és egyre több szabály, törvény szab korlátokat tevékenységüknek. Sőt, vállalt dolgaikhoz az anyagiak előteremtése sem könnyű feladat. A kor kihívásainak megfelelve egy civil vezető kell, hogy menedzser, marketing-, média-, pénzügyi szakember is legyen, értsen az emberek nyelvén (támogatók és amelyik réteggel foglalkozik), de rendelkezzen olyan személyi tulajdonságokkal is, mint a szónoki-, vezetői képesség, empátia, és társaik, amelyek lehetővé teszik a közösség összetartását, ösztönzését. Ezek a nehézségek a kisebbségi létben még tovább fokozódnak például a nyelvtörvény betartásával, a finanszírozás során való negatív megkülönböztetéssel, az alacsony számú célcsoport elérésével, és az apátiából való kimozdítással is.

Annak ellenére, hogy számtalan alkalommal a résztvevők száma alacsony a rendezvényeken, a szlovákiai magyar civil szervezetek vezetői úgy érzik, a programok tartalmi szempontból magas színvonalúak, és elérik a várt hatást. Azokat tudják leginkább mozgósítani, akiknek valamilyen kötődése (család, barátok, adományozó) van az adott szervezethez, programhoz. Őket könnyebb megszólítani, viszont sokan úgy érzik, a fiatal generáció elérhetetlen, bevonhatatlan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokat a fiatalokat, akik bekapcsolódtak már valamilyen rendezvény megszervezésébe, egy civil szervezet életében, könnyebben sikerül mozgósítani, és szívesen vesznek részt önkéntes munkákban is ezt követően, vagy akár szociális feladatokat is vállalnak. Ennek oka lehet a társadalmi hasznosság érzése, a személyes sikerélmény igénye, de sok esetben a mozgatórúgó a tanulmányikhoz szükséges önkéntes órák felmutatása.

Azonban egyik kulcsfontosságú nehézség a szlovákiai magyar szervezetek életében az utánpótlás kinevelése. A szervezetek vezetői egyre gyakrabban hangsúlyozzák azt, hogy a folytonosság fenntartása miatti aggodalom tartja még őket sok esetben jelenlegi pozíciójukban, mert nem találják azokat az áldozatos fiatalokat, akik átvennék a stafétabotot. Ráadásul abból kell főzni, ami van, hiszen köztudott, hogy a tudatosan elhanyagolt, leszakadt gömöri régióból a fiatalok elfelé vándorolnak. Az értelmiséget régen elszívta külföld, Pozsony vagy éppen Budapest. Főleg a kisebb településeken nem ritka, hogy egy személy akár három civil posztot, szervezet vezetését is ellátja. Ez a réteg a számok alapján sokat mutat, de közülük a valóban aktívak egész Felvidék szerte ismerik egymást, de legalábbis tudnak egymásról. Adott specifikus helyzetekben nem probléma a Közép – Szlovákiában élő civil vezető embernek akár egy „komáromit„ elérnie. Ezek a kapcsolatok, az országos jelentőségű szervezeteknek köszönhetők, amelyek általában évi rendszerességgel szerveznek olyan fórumokat, ahol a régiók aktív szereplői találkozhatnak, tapasztalatokat cserélhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Ennek ellenére a civil vezetők egy része napjainkra egyre idősebb, tevékenységük vesztett erejéből, a vezető elánjából és nem utolsó sorban számukra kihívás a modernkori technikai eszközök használata is. Ezzel ellentétebe a fiatalokkal dolgozó, ill. a fiatalok számára programokat nyújtó szervezetek folytonosan és dinamikusan tartják a kapcsolatot a célcsoportjukkal a modern eszközök és technikai lehetőségeknek köszönhetően.

Ilyen szervezet például a Via Nova Ifjúsági Csoport, amely országos jelentőségű tevékenységgel és tagsággal bír. A szervezet elsődleges célcsoportja hasonlóan a cserkészekhez a szlovákiai magyar fiatalság. A csoport 2007-ben alakult meg civil szervezetként. Tagjai Felvidéken élő magyar fiatalok 15-től 35 éves korig. A 35 év feletti szimpatizánsaik 2012 óta a Via Nova Baráti Körökhöz csatlakozhatnak. Tevékenységük fontos része a közösségépítés, amit a legkülönfélébb módon végeznek a dél-szlovákiai régiókban. Legnagyobb, 2013-tól évente megrendezésre kerülő országos rendezvényük a MartFeszt. Alapszervezeteik hat régióban és tizennyolc járásban működnek. A több mint ezer taggal rendelkező 63 alapszervezet évente több mint 200 rendezvényt mondhat magáénak.

A felvidéki fiatalság legnagyobb és legősibb találkozóhelye azonban a Gömbaszögi Nyári Tábor, amely 2016-ban hazatért eredeti helyszínére, a Gömbaszögi völgybe. A táborra minden éven júliusban kerül sor, amely mintegy 15 kilométerre Lekenyétől, azaz tőlünk valósul meg. Hatósugara ezen túl ér, hiszen a szájról – szájra terjedő pozitív reklám sokkal hatékonyabb bármely eszköznél. Nem elhanyagolható az az ösztönzőleg ható reklámfogás sem, hogy minden évben van egy járás, amelynek lakói ingyenesen vehetnek részt a fesztiválon. A szervezők nagy előnye, hogy fiatalok szervezik a programokat fiataloknak. A szervezési hátteret a Sine Metu Pt. biztosítja, a társszervezők pedig a diákhálózat, valamint olyan szervezetek és intézmények, amelyek küldetésüktől fogva speciális tömegeket mozgatnak meg. Évről – évre fejlődik a helyszín is, így a különböző kiállításokon, közéleti, önfejlesztő, irodalmi és színházi előadásokon kívül csapatjátékok, kulturális és természeti túrák mellett a zenei világ bármelyik műfaja is teret tud kap. 2019-ben a Hagyományok Házával való együttműködésből született meg a folkszínpad. A szervezet mindemellett fiatalokból állítja össze a staffot is, nagy hangsúlyt fektet a medializációra, és a helyi közreműködőkkel, tehát a Rozsnyói járás területén található önkormányzatokkal, szervezetekkel, intézményekkel, közéleti szereplőkkel folyamatos kapcsolattartást végez.

A Gombaszögi Nyári Tábor a szlovákiai magyar fiatalok legnagyobb rendezvénye: egy hetes fesztivál, szabadegyetem és táborozás. Gombaszög jellegét tekintve egy sokszínű közművelődési esemény, amelynek nagy hagyománya van a (cseh)szlovákiai magyar közösségen belül, története egészen 1928-ra nyúlik vissza. Különlegessége a helyszín mellett a közösségben, a csak önkéntesekből álló, elhívatott csapatban is rejlik. A kéttucat társzervezőnek és a csaknem 250 önkéntes szervezőnek hála manapság mintegy 30 000 látogatót számlálhat a rendezvény, amely a Magyar Kormány támogatásának köszönhetően manapság a fiatal magyar értelmiség egyedi hangulatú találkozóhelye.

EFOP-5.2.2-17-2017-00080

Disszemináció keretében a tapasztalatok megosztása a hazai szakemberek körében tréningek, kompetenciafejlesztések keretében

II. alkalom

Helyszín: Eger, Megyeháza (3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.)

Időpont: 2020.01.28. 11:00-13:00

Előadó: Matiscsákné dr. Lizák Marianna

„Fiatalok elvándorlásának gazdasági hatásai”

Az előadás főbb tartalmi kivonata:

A vándorlás gazdasági hatásait lehet az országok (befogadó és küldő országok) szintjén, illetve az egyén szintjén mérni és értékelni. A vándorlásnak, mint társadalmi jelenségnek vannak pozitív hatásai, ezek a népességfogyás csökkenésével vagy a gazdaság élénkítésével összefüggő, és természetesen negatív hatásai is, ezek az emberkereskedelem, az agy-elszívás, a termékenységi ráta változása.

A migrációs döntés kifejezi, jelzi a kibocsátó és a befogadó országok polgárainak gazdasági elégedettségi szintjét is, az érintett országok gazdasági, továbbá politikai, társadalmi, kulturális, helyzetét is.

A kivándorlást előidéző tényezők a push (taszító) faktorok, míg a bevándorlás tekintetében a pull (vonzó) faktorok, melyek között a gazdasági természetűek a legerősebbek. A „gazdasági pull tényezők” befolyása akkor erős, amikor a célországban magasabb a jövedelem (vizsgálhatjuk a nettó keresetet, az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson kifejezett GDP-t vagy az átlagbért), amelynek révén a migráns a jólétét a rendelkezésre álló foglalkoztatási lehetőség megragadásával maximalizálni tudja. A másik oldalon a gazdasági push (taszító) tényezők állnak, az abszolút vagy relatív értelemben vett jövedelem elégtelensége, a hazai munkaerőpiac nehézségei, a hazai munkahelyek hiánya és a munkanélküliség azok a tényezők, amelyek taszítást indukálnak és a migrálás irányába hatnak.

Kutatások alátámasztják, hogy bár nagy számban kapcsolódnak be munkanélküli egyének a mobilitásba, kiutat keresve az itthoni kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetből, de inkább olyanok

mobilizálódnak, akik elégedetlenek a munkahelyükkel és/vagy a jövedelmükkel, ezért mennek ki külföldre munkát vállalni.

Financiális nehézségek a mobilizáció alatt is jelentkeznek: megélhetési költségek (élelmiszer, lakhatás, ruházat, közlekedés, testápolás, szórakozás), egészségügyi szolgáltatás igénybevétele – hazajárnak igénybe venni, egyéb szolgáltatásokat sem vesznek elsősorban pénzügyi okok miatt igénybe, pl. étterem.

Egyértelműen pozitív hatással van a külföldön töltött idő az elvándorolt fiatalokra, mert önállósodtak, megtanulták a rendelkezésére álló összeget beosztani, általában kaptak segítséget az ott élőktől (de azoknak volt könnyebb, akik ismerőshöz, vagy ismerős révén mentek ki dolgozni), a fizetésükből magasabb szinten tudnak élni, hogy itthon, tudnak spórolni, van megtakarításuk.

A bejövő mobilitás hatása a munkaerőpiaci jellemzőkre attól függ, hogy az érkező fiatalok rendelkeznek-e olyan készségekkel, képességekkel és tudással, amelyek helyettesítik vagy kiegészítik a hazai munkavállalókét. Ha helyettesíthetők egymással, akkor a bejövő munkavállalók növelik a munkaerő-kínálatot, és rövid távon csökkennek a bérek. A megnövekedett munkaerő-kínálat növelheti a munkanélküliséget és az inaktivitást, ha a már alkalmazott munkavállalók nem hajlandók elfogadni az alacsonyabb béreket. Ha egymást kiegészítik, a munkaerőpiaci verseny nem fog növekedni, de a termelékenység igen, ami a bérek emelkedését eredményezi. A termelékenység növekedése a gazdasági növekedés erősödéséhez vezet.

A migrációs ráták változása nem növeli a munkanélküliséget. A kint munkát vállalók hazautalják fizetésük egy részét, illetve pl. a Romániából külföldön dolgozók Romániában építkeznek, így fektetik be a pénzüket.

A cirkuláris mobilitás jellemző, ennek egyik fő oka a gazdasági/pénzügyi helyzet, hazajönnek a fiatalok, de itthon nem találnak olyan munkát, ami biztosítja az elvárt életszínvonalat, így újból kimennek dolgozni.

A fiatalok gyorsan képesek integrálódni a „kinti” gazdaságba, így erősödhet a kutatás-fejlesztés, növekedhet a vállalkozások száma, a képzett migráns növeli a kreativitást, valamint a hozott tudás és know-how megemeli a technológiai szintet.

Az előadás interaktív volt, a résztvevők nagyon aktívak voltak, egy nagyon hasznos és értékes beszélgetéssel záródott a rendezvény.

EFOP-5.2.2-17-2017-00080

Közös szakmai programok szervezése, megtartása a partnerekkel

4. alkalom

Helyszín: 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.

Időpont: 2020.01.28. 08:00- 11:00

2020.január 28-án került megrendezésre a projekt keretein belül Közös szakmai programok Egerben.

A jelen levő szakemberekkel az azzal kapcsolatos kutatási eredményeket

ismertetett az előadó, Dorner László , hogy milyen lélektani tényezők, feltételek hajlamosítanak arra, hogy valaki elhagyja szűkebb vagy tágabb hazáját. Kitért a dinamikus pszichológia, a humanisztikus pszichológia, valamint a pozitív pszichológia ide vonatkozó legfontosabb kutatási eredményeire, valamint a lelki problémákkal való megküzdés lehetőségeire, azokra a személyiségdimenziókra, melyek segítenek a megküzdésben (coping mechanizmusok). A résztvevők kérdései további mélységeket feszegettek, a döntésben szerepet játszó tényezőket illetően. Kitértünk a diszpozicionális optimizmus, a koherenciaérzés, a belső kontroll, az örömérzet és pozitív érzések átélésének pszichés jóllét fennmaradásában betöltött szerepére, valamint konkrét módszerekről is beszéltem (mindfulness, autogén tréning, meditáció). A hatékony kommunikáció, valamint konfliktuskezelési készség fejlesztése ugyancsak terítékre került az előadás során, valamint bemutatta azokat a pozitív pszichológia által kedvelt technikákat (pl. savouring), amik a pozitív hangulat fennmaradásában, a jelentésteliség érzésének megmaradásában szerepet játszanak a kutatások szerint, kitérve olyan bizonyítékokon alapuló technikákra, mint a jóga.

Szemelvények a helyzetfeltáró tanulmányból:

Szakmai bevezető:

A migráció az emberiség egyik legáltalánosabb jelensége, a történelem során a kezdetektől fogva jelen volt. A 21. században speciális formákban és a globalizálódás miatt soha nem látott tömegességben jelentkezett, így egyike napjaink leginkább citált válságjelenségeinek.

Jelen kutatásunk Eger Megyei Jogú Város helyzetére fokuszál a fiatalok elvándorlása témakörében. Mivel ezt a tematikát a közelmúltban már több vizsgálat feldolgozta, jelen projekt egy speciális szemszögből világítja meg azt. Részben az Eger MJV prominenciáját – különös tekintettel a fiatalokkal foglalkozó szakemberekre – kérdeztük meg, részben pedig a határon túli magyar közösségek hasonló szempontú helyzetét és véleményét vizsgáltuk.

Módszertanilag egy komplex megközelítés került összeállításra, hogy minél többféle szempontot integrálhassunk és feltárhassuk a lehető legtöbb a létező helyi-térségi jó gyakorlatot.

Általános helyzetkép:

Napjainkban, a globalizálódó világban a hálózati kapcsolatok döntő jelentőségűek. Az ily

módon létrejött nyitott világrendszerben a fiatalok társadalmi helyzete kiemelt fontosságú.

Az egyén, így a fiatalok döntéseit ilyen körülmények között gyakran individuális motivációk

és értékrendek határozzák meg.

A fiatalok rétegződése a korábbi évtizedektől eltérő motívumokat mutat, így egyre

elterjedtebbek az „Y generáció” (olyan fiatalok, akik 1980-1995 között születtek,

alapélményük a digitális világ és a nyitott, nyugati értékeket valló fogyasztói társadalom). A

„Z generáció” (1995 és 2010 között született generáció, az első globális nemzedék, akik

számára létkérdés a korlátlan hozzáférés a világ(háló)hoz, ugyanakkor jellemzőjük a

többfeladatos együttműködés és az együttműködő tanulás. (Szanyi-F. E. 2018)

A fiatal generáció földrajzi mobilitása:

A földrajzi mobilitással számos tudomány számtalan szerzője foglalkozik, illetve az okok magyarázatára és a típusok meghatározására is több szakirodalom áll a rendelkezésre.

Petersen, a migráció tudományos vizsgálatának egyik megalapozója szerint a migrációhoz kötődő döntés egy-egy kölcsönhatási helyzet eredője. A kölcsönhatási helyzetek a következők lehetnek (Petersen, W. 1958):

Ember és természet: a különböző természeti hatásokra (például klímaváltozás) jelentkező válasz
Ember és hatalom: a vándorlásra vonatkozó politika, beleértve az erőszakos és kényszerítő formákat is
Ember és saját normái: az igények időről időre váltakoznak, ezek eredője a szabad vándorlás
Ember és emberek közötti viszony (kollektív magatartás): az egyének közötti kommunikációs folyamatok tömegessé tehetnek bizonyos migrációs magatartásokat

Wilbur Zelinsky történetiségükben is elhelyezte az adott korszakra jellemző döntő jelentőségű vándorlási mintázatokat. Ez alapján öt szakaszt különböztet meg (Zelinsky, W. 1977):

szakasz: ipari forradalom előtti társadalmak: a vándorlás mértéke minimális
szakasz: korai átmeneti szakasz, az ipari forradalommal kezdődően: a falu-város és a tengerentúli vándorlások jellemzik
szakasz: késő átmeneti szakasz: az előző szakaszhoz képest új a városok közötti vándorlás
szakasz: mai modern társadalmak: a városok közötti mozgások dominálnak, illetve megjelennek különböző egyéb területi mozgások is

szakasz: posztindusztriális társadalmak: a különböző területi mozgások dominálnak, minden más vándorlás visszaszorul

A fiatalok motivációi:

A külföldi (valamilyen tartózkodási idejű) mobilitásra igent mondó fiatalok a motivációikat firtató kérdésekre a következő erősorrendben sorolták fel válaszaikat:

Jobb megélhetés
Tapasztalatszerzés
Itthoni rossz anyagi körülmények
Nyelvtanulás
Itthoni kilátástalanság, lehetőségek hiánya
Karrier
Új kihívások
Családi okok
Tanulás
Itthoni politikai helyzet

Önkéntes munka
A hazai és települési ifjúságpolitika néhány jellemző alapelve:
Az ország egészére vonatkozó Nemzeti Ifjúsági Stratégia az alábbi, rövid alapelvekre épít:
1. Beágyazódás és részvétel: Az ifjúsági korosztályok tagjai és közösségeik, szervezeteik kiemelt társadalmi kohéziós erőt jelentenek a településeken, a régiókban és országos szinten, egyenrangú résztvevői, alakítói a róluk szóló döntéseknek.
2. Szolidaritás és felelősség: Egy életképes társadalom nem mondhat le az öngondoskodásról, ugyanakkor szereplői nemcsak önmagukért, hanem nehezebb helyzetben lévő embertársaikért is felelősek.
3. Érvényesülés és értékteremtés: Az ifjúság új értékek hordozója, teremtője, jelentős társadalmi erőforrás, érvényesülése a társadalmi értékmegújulás alapja.
4. Szubszidiaritás és transzparencia: Az ifjúságpolitikában a döntések átláthatóak, nyilvánosak kell, hogy legyenek, és a lehető legközelebb kell, hogy megszülessenek a döntés terheit viselőkhöz.
5. Önállóság és fejlesztés: A harmadlagos szocializációs közeg kapcsán és a reszocializációs helyzetekben a közeg szereplőinek közös felelőssége van abban, hogy az ezt kezelni képes „kritikus tömeget” elérő erőforrásokat biztosítsa.

Egri ifjúságpolitikai koncepció, alapelvek:

Gyermek- és ifjúsági korosztálynak tekintik a 3-29 éves korosztályt
Alanyai az itt lakó gyermek és ifjúsági korosztály és a város oktatási intézményeiben tanuló fiatalok, továbbá a városban szolgáltatást igénybe vevő fiatalok
A nevelési, oktatási intézmények az ifjúsági problémák kezelésének aktív színterei
A koncepció készítésekor a gyermek és ifjúsági korosztály aktív részvételének, szerepvállalásának biztosítása, a fiatalok bevonása
Együttműködés és partnerség erősítése a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, civil közösségek között
A koncepció reális, a város teljesítőképességével összhangban lévő célokat, feladatokat határozzon meg
A célok érvényesülése érdekében többcsatornás finanszírozás kialakítása, fenntartása
A folyamatos monitoring lehetőségének kialakítása
Az ifjúsági korosztályok tagjai és közösségeik, szervezeteik egyenrangú résztvevői, alakítói a róluk szóló döntéseknek. A róluk szóló döntések átláthatóak, nyilvánosak kell, hogy legyenek.
Az ifjúság, valamint az ifjúságügy szereplői nemcsak önmagukért, hanem nehezebb helyzetben lévő embertársaikért is felelősek

Az ifjúság új értékek hordozója, teremtője, jelentős társadalmi erőforrás, érvényesülése a társadalmi értékmegújulás alapja.

Mélyinterjúk eredményeinek bemutatása:

A kutatás első felében a városnak, a munkájuk és tapasztalataik alapján fiatalokkal foglalkozó prominensei közül kilencet választottunk ki. A kiválasztás előtt konzultáltunk a projekt külső partnereivel is. Az interjú vázlatát is egy belső workshop alkalmával alapoztuk meg, majd a közreműködő szakértők elkészítettek egy 1.0 változatot. Ez a változat ismét kiküldésre került a partnereknek, akiknek még lehetőségük volt kiegészíteni azt. A vázlat Egerben alkalmazott végső változatát a tanulmány mellékletei között olvashatjuk.

A határon túli partner szervezetek az interjúvázlatot tartalmában nem módosították, csak a benne előforduló földrajzi neveket specifikálták sajátos környezetükhöz. Az előkészületek során felmerült, hogy a határon túli magyar partnerszervezetek kikkel készítsék el az interjúkat. A legfontosabb kérdés az volt, hogy csak magyar ajkú prominensekkel, vagy a helyi többségi nemzet elitjének tagjaival is megtörténjen-e az interjúztatás. Végül a nyelvi nehézségek elkerülése, illetve a konkrét kutatási célra történő koncentrálás érdekében a partnerek mind magyar ajkú interjúalanyokat választottak. Esetükben több helyszínen hangfelvételek is készültek, amelyekből digitális szöveg formátumú emlékeztetők íródtak.

Az interjúalanyok néhány jellemzője:

Egerben az interjúalanyok összeválogatása során arra törekedtünk, hogy a különböző szektorokban (gazdaság, civil, közigazgatás, önkormányzatiság) érdekeltek arányosan megjelenítésre kerüljenek. Ennek megfelelően megkérdezésre kerültek gazdasági szereplők, önkormányzati vezetők, felső- és közoktatási szakemberek, civil vezetők, illetve a közigazgatásban dolgozó szakemberek egyaránt.

Személyes érintettség, életpályák:

„Külföldön hosszabb ideig egy 9 hetes angliai ösztöndíjjal tartózkodtam. Lokálpatriótának tartom magam, eszembe sem jutna, hogy kivándoroljak. A családtagjaim közül sincs kint senki.”

„Családban három fia van Budapesten, ott élnek és ott dolgoznak, mert nem szeretnék, hogy elvigyék őket meghalni a keleti fronton.”

„Külföldön nem dolgozott még, és nem is gondolkodik rajta. Olyan szempontból érintett az elvándorlásban, hogy van egy háza Magyarországon. A 2015-ös háború óta, mivel három gyereke van, és szolgálati lakásban él, és gondolkodtak, hogy, ha a háború miatt menni kell, akkor legyen hová.”

A fiatalok elvándorlásának főbb okai:

„Vannak, akik nem találják a helyüket egy ilyen jellegű városban. Eger kulturális adottságai a méretéhez viszonyítva kiválóak. Munkahelyek tekintetében persze vannak hiányok és problémák. Úgy lehetne fogalmazni, hogy máshol jobb, nem pedig itt rossz!”

„A külföldiek véleménye szerint az egriek keveset mosolyognak, nem viselkednek partnerként, bizalmatlanok. Ez elég furcsa és szomorú egy turistavárosban. A város ókonzervatív hangulata nem túl vonzó (éttermek, kocsmák, emberek). Egy, a nyitottságra vágyó fiatal is elhagyhatja Eger emiatt a tulajdonság miatt.”

„Egy mai diplomás fiatal, ha nyelvet beszél, diplomája van és nincsenek családi kötöttségei, akkor könnyen elvándorol. Ez még valószínűbb, ha egy egri fiatal máshová járt egyetemre, esetleg ERASMUS programban már volt szerencséje kipróbálni a külföldet. A mai fiatalok nem félnek, Európa nyitottá vált.”

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy valamennyi földrajzi térségben az anyagi motivációk elsődlegesnek nevezhetők. A megélhetéshez szükséges jövedelem előteremtése különösen Kárpátalján jelent nehéz feladatot, de más – gazdaságilag hátrányos helyzetű térségben – is fokozhatja az elvándorlást. Még a felemelkedőben lévő térségekben is előfordul, hogy a munkaerő képzettsége és a gazdaság igényei nem harmonizálnak, így a migráció továbbra is megmaradhat. Egy-egy nagyváros közelsége, különösen a rurális/félig rurális térségekben tovább fokozhatja a térség kiürülését.

Az elvándorlás alanyai:

Egerben a megkérdezett prominensek szerint az elvándorlással fenyegetett egyik fő réteg a diplomával rendelkezők csoportja, akik közül leginkább veszélyeztetettek a fiatal, éppen csak végzett, nyugati nyelveket jól beszélő fiatalok. Esetükben nem, vagy csak gyengén működnek a családi kötöttségek. Általában saját családot még nem alapítottak, végzettségük pedig elegendő társadalmi tőkének tűnik a szülői ház elhagyására.

„A vendéglátásban dolgozók számára is vonzó lehet a Balaton, vagy a külföld, ahol egyetlen szűk szezon alatt megkeresheti az éves jövedelmét.”

„A szakmát szerző 18 évesek esetében is természetesnek nevezhető a tartós elvándorlás, számukra (például a vendéglátásban dolgozó szakácsok és pincérek) a megélhetést biztosítja az elvándorlás.”

Általános értékelés:

Eger megkérdezett prominensei kivétel nélkül veszélyként írták le a fiatalok nagymértékű elvándorlását. A folyamat szelektív mivolta miatt többen kiemelték, hogy az elmenők betölthetetlen űrt hagynak maguk után a település társadalmában.

Kárpátalján a magyar fiatalok elvándorlása – az ismert etnikai és politikai okok miatt – egyet jelent a külföldre – első lépésként Magyarországra – történő költözéssel. A képlet következménye az ottani magyar kisebbség torz korfájának kialakulása, azaz ahogy az egyik megszólaló fogalmazott:

„én nagyon elszomorító dolognak tartom… a stabilan a falvakban élő közösség az most már nagyon elöregedett”

Felvidéken kevésbé drasztikus a jelenség, itt inkább a magyarországi vidéki térségekre jellemző trendek és értékelések rajzolódnak ki. A jelenlegi felvidéki magyar fiatalság élethelyzete, a megélt mindennapi globalizáció miatt kénytelen részese lenni ennek:

„a fiatalok elvándorlása egy kényszerű dolog”

A legfontosabb motiváló erő az erdélyiek kivándorlásában a munkavégzésre irányuló migráció. Ez az esetek egyre nagyobb részében – lévén Románia már Európai Unió tag – nem végleges kivándorlást jelent, hanem nagyobb (általában havi) frekvenciájú ingázást.

Az elvándorlás következményei:

Egerben az elvándorlás egyik jó látható következménye a város állandó lakosságának csökkenése:

„Tény, hogy fogy a megyeszékhely lakossága, ha nem is drasztikusan.”

A mérték természetesen vitatható, ugyanakkor elmondható, hogy a térség (Észak-magyarországi régió, illetve Heves megye) adataihoz képest a megyeszékhely népességfogyása még mérsékeltnek nevezhető.

Kárpátalján a nyilatkozók egy, az egyéntől a családokon át az egész közösségig ívelő perspektívát vázoltak fel az elvándorlás következményeit illetően. Az elvándorlás nagyon súlyosan érintheti az eges embert, az egyéniséget, különösen a leginkább érzékeny korosztály, a gyerekeket, akiket a szülei otthon hagytak:

„Sok gyerek marad itthon szülői felügyelet nélkül, a nagyszülőkre bízva például.”

Székelyföldön a válaszadók ugyancsak kiemelték a kifelé irányuló migráció gyermekek életére való negatív hatását. Ugyanakkor a házassági egyenlegek alakulására is káros következményei vannak ennek a jelenségnek.

„Kicsi gyereknek az életében ez mindig nyomot hagy.”

„A mi eltévedt igényeink viszi a családokat külföldre, s ennek a házasságot is megviselheti.”

„Ami szomorúbb a családok szempontjából, amikor az egyik fél kint dolgozik, a többi itthon van, ilyen sok van Kézdiszéken, a környéken, vannak esetek, amikor a család megbomlik, mások kiviszik a gyerekeket is egy idő után.”

A kérdőíves felmérés eredményei:

A fiatalok vándorlásával kapcsolatos vélemények alaposabb, sokoldalúbb megismerése érdekében kérdőíves felméréséket is végeztünk.

Első lépésként kutatócsoportunk több szakmai egyeztetés után összeállította az egymásra épülő kérdéscsoportokból álló kérdőívet, amelyet egy 30 fős egri mintán teszteltünk. A megkérdezettek egri, fiatalokkal foglalkozó szakemberek voltak, akiket egy félszáz fős mintából választottunk ki. A kapcsolatfelvétel és a személyes válaszadás elvállalása után a kérdőíveket egyetemi hallgatói kérdezőbiztosok töltötték ki. A pilot kutatás tapasztalatainak birtokában véglegesítettük tartalmilag a kérdőívet (új kérdéseket illesztettünk be, egyes kérdéseket pontosítottunk, néhány kérdéshez több válaszadási lehetőséget adtunk meg).

A kérdőívnek ezután a Google Űrlapok használatával elkészítettük az online verzióját, amely lehetővé tette a válaszok gyorsabb begyűjtését, rendszerezését és elemzését. A vizsgálat célcsoportját négy ország (köztük három Európai Uniós tagállam) négy városának, helyszínenként legalább 100-100 fős, szakmailag kompetens, fiatalokkal foglalkozó közössége jelentette (a köz- és a felsőoktatás intézményeinek, állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezeteknek a vezetői, szakemberei). Mindezt határon túli együttműködő partnereink támogatásával valósítottuk meg, a helyi célcsoportok tagjainak ők küldték ki (szükség esetén több alkalommal) a kérdőívek elérhetőségeit (linkjeit).

A megkérdezettek a négy ország alábbi városaiból, valamint azok térségéből kerültek ki :

– Eger: 52.898 fős lakónépességű (2019. 01. 01.) megyei jogú város Magyarország Észak-Magyarország régiójában, Heves megyében, az Egri járásban (a megye és a járás székhelye).

– Beregszász: 23.732 fős népességű (2019. 01. 01.) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás székhelye.

– Kézdivásárhely: 16.940 fős (2011. 10. 31.) város (municípium) Romániában, a Közép-romániai fejlesztési régióban, Kovászna megyében.

– Nagykapos: Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában fekvő város, 9.004 lakossal (2017. 12. 31.).

A kitöltők személyére vonatkozó információk:

A válaszadók életkora

A válaszadók neme

A válaszadók lakóhelye

A válaszadók születési helye

A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége

A válaszadók jelenlegi foglalkozási státusza

Feltett kérdések:

Mennyire fontos kérdés az elvándorlás a településén?

Ismer-e olyan személyt, aki elköltözött a településről az elmúlt 5 évben?

Hány főről tud?

Milyen végzettséggel rendelkeznek azok az ismerősei, akik elhagyták a települést?

Közöttük van-e fiatal (18-29 év közötti) korcsoporthoz tartozó?

Hová költözött az illető?

Milyen céllal történt a költözés?

Ismer-e olyan személyt, aki visszaköltözött a településre?

Honnan történt ez a visszaköltözés?

Az elvándorlás után mennyi idővel történt a visszaköltözés?

Tud-e Ön arról, hogy az elvándorolt ismerőse a szakképzettségének megfelelő munkahelyen dolgozik-e?

Legfontosabb megállapítások:

A szakmai megbeszélések után összeállított, személyes próbalekérdezések után véglegesített online kérdőíveket több mint 400-an töltötték ki Egerből és három határon túli városból: Beregszászból (Ukrajna), Kézdivásárhelyről (Románia) és Nagykaposról (Szlovákia).

A kérdőíveket kitöltők véleménye szerint az elvándorlás mind a négy városban igen fontos problématerület. Ezt bizonyítja, hogy több mint 90%-uk ismer olyan személyt, aki elmúlt öt évben elköltözött az adott településről. A városok és térségeik helyzetét tovább nehezíti, hogy az elköltözők között felülreprezentáltak a magasabb iskolai végzettségűek, illetve a fiatal korosztály tagjai. Az elköltözés kiemelt célterülete mind a négy város esetében a külföld, elsősorban munkavállalási céllal. Ugyanakkor ezeknek az elvándorlóknak jelentős része nem a szakképzettségének megfelelő munkahelyen dolgozik.

Három városban a kitöltők többségének véleménye szerint a fiatalok elvándorlása az országos helyzetképnek megfelelő, Nagykaposon viszont a többség rosszabbnak tartja a helyzetet a szlovákiai átlagnál.

Konklúziók:

A migráció és ezen belül a fiatalok elvándorlása napjaink olyan világjelensége, amelynek a helyi véleményformálók és ifjúsággal foglalkozó szakemberek (pedagógusok, szociális szakemberek, közigazgatási tisztviselők, vállalkozók, civil szervezetek aktivistái, lelkészek stb.) is tudatában vannak. A megkérdezettek, akik között többségben a 30-50 éves korosztály tagjai voltak, jelentős többsége a problémát súlyosnak, vagy igen súlyosnak tartja. Mivel a prominensek általában diplomások, így ez a célcsoport dominált mind az interjús, mind a kérdőíves vizsgálatokban. Legnagyobb részük személyesen is ismer az elvándorlásban részt vevőket. A válaszadók nagyobb része alapvetően fenyegetésnek tartja a helyi társadalom és közösség számára a fiatalok elvándorlását. Kisebb arányban ugyanakkor olyan megnyilvánulásokkal is találkoztunk, hogy vannak, illetve lehetnek pozitív következmények is az egyénre és a közösségre vonatkozóan.

Az interjú kérdései:

I. Bemutatkozás

Első kérdésként kérjük, hogy mutatkozzon be (önmagát és a települését is) – életkora, végzettsége, rövid életpályája, mióta polgármester stb.

Mennyire érintett személyesen/családi kapcsolatain keresztül a kivándorlásban?

II. Hogyan értékelné a fiatalok elvándorlásának jelenségét Eger városában?

(Mennyire fontos esetleg más jelenségekhez képest? Mely csoportokra jellemző a migráció helyben? Hátrányok és előnyök? Milyen következményei lesznek a fiatalok elvándorlásának a helyi közösségre?)

III. Kérem, értékelje Eger és térsége helyzetét a fiatalok elvándorlása tekintetében!

(Globálisan, hazai viszonylatban stb.)

IV.A kivándorlás befolyásolására milyen eszközök állnak rendelkezése Egerben?

(Mennyire képes a város/település megtartani helyben a fiatalságot? Munkaerőpiac helyzete? Mire van kereslet és mire kínálat?)

V. Kell-e befolyásolni ezt a jelenséget? Ha igen, akkor ez kinek a feladata kell, hogy legyen?

(Tud-e ilyen kezdeményezésekről, vett-e részt ilyen eseményeken, vannak-e további ötletei? Mely helyi intézmények és csoportok tudják befolyásolni?)

VI. Az egri identitásról…

(Mely elemeit kellene hangsúlyozni az egri identitásnak, hogy a fiatalokra nagyobb hatással legyen?)

VII. A visszavándorlásról…

(Ismer-e olyan fiatalokat, akik külföldi tartózkodás után fontolóra vették a hazatérést? Hazatértek? Milyen országból és mi volt a motivációja?)

X. Mit üzenne az egri/leendő egri fiataloknak? Miért maradjanak/jöjjenek a városba? (1-2 mondatban fogalmazza meg!)

XI. Az interjú zárása

Kit javasolna még a témával kapcsolatban felkeresni/megkérdezni a felnőttek/idősebbek közül?

Interjú 1. VP-vel:

Bemutatkozás

28 éves vagyok, Nagyszelmencben lakom, Szlovákiában, három éve ortopéd technikusként dolgozom. Tanulmányaimat Királyhemeci szakközépiskolában majd Kassán logisztikai szakon végeztem. Később a munkám követelményeként elvégeztem a pozsonyi egészségügyi iskola ortopéd technikusi szakát. Jelenleg nem tervezek külföldi munkát vállalni, szeretek itthon lenni ez fontos számomra.

Napjaink komoly problémája a fiatalok elvándorlása! Ön szerint mi áll ennek a hátterében?

Úgy gondolom hogy a leggyakoribb ok amiért a fiatalok külföldre mennek az a munkahelyi lehetőségek és magasabb bér valamint úgy veszem észre, hogy a fiatalokba be van rögződve hogy külföldön jobb az élet mint idehaza bár szerintem ez nincs így feltétlenül. Van aki kifejezetten a külföldi nyelv tanulása és továbbfejlesztése miatt megy el.

Hogyan értékelné a fiatalok elvándorlásának jelenségét Nagykapos városában és a térségben?

Szerintem negatív dolog mert rengeteg intelligens és talpraesett fiatal hagyja el a térségünket ami rossz hatással van a régiónk fejlődésére a gazdaságra és az itt élő közösségre. Amíg nem alakítanak ki több munkahelyet addig a városoknak és a falvaknak nehéz lesz ezt a folyamatot visszafordítani vagy lelassítani.

Kell-e befolyásolni ezt a jelenséget? Ha igen, akkor ez kinek a feladata kell, hogy legyen? Milyen eszközök állnak rendelkezésre a kivándorlás befolyásolására helyben?

Szerintem a kormánynak lenne a feladata, hogy felzárkóztassa ezt a régiót és a kivándorlás folyamatát visszafordítsák. Én úgy gondolom, hogy mindenképp befolyásolni kellene ezt a jelenséget, mert ebben a régióban sokkal több lehetőség van mint egyesek gondolják.

Miképpen lenne célszerű az nagykaposi identitást hangsúlyozni a fiatalok körében?

(Mely elemeit kellene kiemelni a nagykaposi identitásnak, hogy a fiatalokra nagyobb hatással legyen?)

Hogyan látja manapság a fiatalok visszavándorlását az anyaországba, illetve a városba?

A fiatalok többsége csak kényszerből vállal munkát külföldön. Én úgy veszem észre, hogy a többségük szeret itthon lenni, mert itt van a családjuk, itt vannak a barátaik és ez az otthonuk. Persze van aki a nagyvilági életet kedveli és szívesebben tartózkodik és él külföldön, de szerintem ebből van a kevesebb. Ismerek több olyan embert, aki végül hazajött külföldről és itthon próbál boldogulni.

Mit üzenne az nagykaposi/leendő nagykaposi fiataloknak? Miért maradjanak/jöjjenek a városba? (1-2 mondatban fogalmazza meg!)

Azt üzenném nekik, hogyha lehet maradjanak itthon, kitartó munkával és akarattal szerintem itthon is tud boldogulni az ember. Legyünk egy erős közösség, mert együtt sok mindenre lehetünk képesek. Tudom, hogy ez klisé, de én tényleg így gondolom. És nem utolsó sorban ez a szülőföldjük.

Interjú 2. VB-vel:

Bemutatkozás

26 éves vagyok, Nagyszelmencben lakom, Szlovákiában. Tanulmányaimat a Kassai Műszaki Egyetemen végeztem a Repülőmérnöki karon. Jelenleg adminisztratív munkát végzek egy Nagykaposi vállalkozásnál. Egy hónapja dolgozom ott.

Még nem dolgoztam külföldön és nincs tervben hogy ott dolgozzak. Szinte az összes hozzátartozóm idehaza dolgozik.

Napjaink komoly problémája a fiatalok elvándorlása! Ön szerint mi áll ennek a hátterében?

Véleményem szerint a munkahelyek hiánya és az alacsony kereset miatt választják a fiatalok a külföldi munka lehetőségét. Főleg a jobb megélhetés csábítja külföldre a fiatalabb korosztályt. Nem jókedvükből utaznak Európa munkát adó felébe, hanem mert rákényszeríti őket a gazdaságpolitika.

Hogyan értékelné a fiatalok elvándorlásának jelenségét Nagykapos városában és a térségben?

Szerintem a térségre nagy hatással lesz ha erősödni fog a fiatalok elvándorlása mert így

A város/település nehezen tudja helyben tartani a fiatalságok mivelhogy a környékünkön nagyon nehéz munkalehetőséget kialakítani. Ha ez a probléma megoldódna, biztosan le csökkenne az elvándorló fiatalok száma.

Kell-e befolyásolni ezt a jelenséget? Ha igen, akkor ez kinek a feladata kell, hogy legyen? Milyen eszközök állnak rendelkezésre a kivándorlás befolyásolására helyben?

Én úgy gondolom, hogy ez elsősorban a Kormány feladata kell hogy legyen. Igen, szerintem mindenképp befolyásolni kellene, vissza kellene fordítani a kivándorlást.

A fiatalokat erőforrásként megoldást jelenthetnének a jelenlegi válságra is.

Miképpen lenne célszerű az nagykaposi identitást hangsúlyozni a fiatalok körében?

…

Hogyan látja manapság a fiatalok visszavándorlását az anyaországba, illetve a városba?

Én úgy veszem észre, hogy a kivándorolt fiatalok, ha haza jönnek, jól érzik magukat itthon. Szeretnek haza jönni, de a munkájuk miatt és az itthoni helyzet miatt kénytelenek külföldön élni. A válság és az, hogy könnyűvé vált Európában munkát vállalni, továbbra is sok fiatalt ösztönöz, hogy útra keljen a világban. Érthető, hogy a fiatalok elindulnak tapasztalatot szerezni, de az lenne a legjobb, ha néhány év után örömmel haza térnének.

Mit üzenne az nagykaposi/leendő nagykaposi fiataloknak? Miért maradjanak/jöjjenek a városba? (1-2 mondatban fogalmazza meg!)

Én azt üzenném nekik, ha tehetik maradjanak itthon és próbáljanak tenni azért, hogy a régiónk egy jobb és élhetőbb hely legyen. Alacsonyak a megélhetési költségek, keresztény értékrendre épül a társadalom, itt a család/barátok is, és azért ne felejtsék el hogy itt a szülőföldjük.

Interjú 3 KS-sel:

Bemutatkozás

41 éves vagyok, Mokcsamogyoróson lakom, pedagógusként dolgozom 2001 óta. Jelenleg igazgatóhelyettes vagyok egy általános iskolában, ahol 2008 óta dolgozom. Családomban nem jellemző az elvándorlás, én sem dolgoztam soha külföldön, és nem is gondolkozom rajta.

Legyen szíves mutatkozzon be röviden, beleértve a települést, ahol él! (Életkora, végzettsége, rövid életpályája, mióta dolgozik az adott munkahelyen stb. ) Mennyire érintett személyesen vagy családi kapcsolatain keresztül a kivándorlásban? (Személyesen dolgozott-e már külföldön, tervében áll-e, gyermekei, hozzátartozói jelenleg dolgoznak-e külföldön?)

Napjaink komoly problémája a fiatalok elvándorlása! Ön szerint mi áll ennek a hátterében?

Térségünk hátrányos helyzetéből fakad a probléma. Nincs munkalehetőség. Azon kevés munkahelyen pedig, melyet vidékünkön felajánlanak, vagy elérhető, nagyon alacsony a bérezés. Ez az elsődleges oka annak, hogy fiatalok, de nem csak ők, elindulnak külföldre munkát keresni.

(Miért olyan vonzó külföld? Csupán kalandvágyból mennek el, vagy nyelvtanulásból, végtére is anyanyelvi környezetben könnyebb tanulni, esetleg anyagi okokra vezethető vissza?)

Hogyan értékelné a fiatalok elvándorlásának jelenségét Nagykapos városában és a térségben?

Nem tudom, milyen más jelenséghez kellene hasonlítanom az elvándorlás kérdését. Amennyire azonban én látom, a fiatalok elvándorlása egy kényszerű dolog. Egyértelműen anyagi okok miatt kényszerülnek elhagyni a szülőföldet. Ennek az a következménye, hogy fellazulnak a családi kötelékek. Fiatal családok esetében az itthon maradt családtag vállára sokkal nagyobb teher kerül, mivel a gyermeknevelés minden gondját hordoznia kell. Ez hosszú távon túlterheltséghez, feszültséghez vezet. Lehet, hogy az elvándorlás az anyagi helyzeten javít, de a családokat, helyi közösségeket mindenképpen gyengíti.

(Mennyire fontos esetleg más jelenségekhez képest? Mely csoportokra jellemző a migráció helyben? Milyen következményei lesznek a fiatalok elvándorlásának a családra és a tágabb helyi közösségre? Hátrányok és előnyök az egyénre nézve? Szlovákia más régióival való összehasonlításban? Mennyire képes a város/település megtartani helyben a fiatalságot? Munkaerőpiac helyzete? Mire van kereslet és mire kínálat?)

Kell-e befolyásolni ezt a jelenséget? Ha igen, akkor ez kinek a feladata kell, hogy legyen? Milyen eszközök állnak rendelkezésre a kivándorlás befolyásolására helyben?

Mindenképpen hasznos lenne, ha csökkenne a kivándorlás mértéke. Ezt csak munkahelyteremtéssel lehetne elérni, ami az ország kormányzatának a feladata kell, hogy legyen.

(Tud-e ilyen kezdeményezésekről, vett-e részt ilyen eseményeken, vannak-e további ötletei? Mely helyi intézmények és csoportok tudják befolyásolni?)

Miképpen lenne célszerű a nagykaposi/lakóhely szerinti identitást hangsúlyozni a fiatalok körében?

A lakóhely szerinti identitás szorosan hozzá tartozik a nemzeti identitás kérdéséhez, valamint a keresztyén identitás kérdéséhez is. Fontos hangsúlyozni, hogy nem véletlenül élünk itt, hisz Isten döntött felőlünk. Itt van dolgunk, feladatunk magyarként, ungvidékiként. Ezt az üzenetet először a családban, majd az iskolában kell a gyerekeknek megkapniuk, majd a fiatalok számára hiteles emberek által hangsúlyossá tenni.

(Mely elemeit kellene kiemelni a helyi identitásnak, hogy a fiatalokra nagyobb hatással legyen?)

Hogyan látja manapság a fiatalok visszavándorlását az anyaországba, illetve a városba?

Több olyan embert is ismerek, akik visszajöttek külföldi munkavállalásuk után. A legfőbb motiváció mindegyik esetben a család volt. Családot nagyon sokan a szülőhelyükön akarnak alapítani, de persze még így is sokan maradnak külföldön.

(Ismer-e olyan fiatalokat, akik külföldi tartózkodás után fontolóra vették a hazatérést? Hazatértek? Milyen országból és mi volt a motivációja?)

Mit üzenne az nagykaposi (helyi) / leendő nagykaposi fiataloknak? Miért maradjanak/jöjjenek a városba? (1-2 mondatban fogalmazza meg!)

Lehet, hogy a fiatalok számára vonzó a nyüzsgő város, és sok lehetőséget rejt, de ahhoz, hogy megfelelő környezetet biztosítsunk gyermekeink számára, szükséges az a nyugalom, biztonság, mely nálunk megtalálható. Ritka kincs ez a mi világunkban.

(Akik a városba szeretnének jönni, illetőleg, akik tervezik, hogy elmenjenek onnan. Röviden indokolja meg, miért érdemes helyben maradni!)

Kit javasolna még a témával kapcsolatban felkeresni/megkérdezni a felnőttek (ide nem értve a fiatal felnőtteket) és idősebbek közül?

(Cégvezetők, civil szervezetek, iskolaigazgatók, osztályvezetők, kormánytisztviselők, önkormányzati tisztviselők, ingatlanközvetítők stb.)

Befejezés

Az interjú végén köszönjük meg, a minket fogadó félnek a segítségét, együttműködését valamint a vendéglátását! A kutatás következő fázisában egy fókuszcsoportos találkozót szeretnénk szervezni, ahol az interjúalanyokat szeretnénk egy beszélgetésre invitálni.

Interjú 4. SZK-val:

Bemutatkozás

Sz K, 46 éves. Vidékfejlesztő agrármérnök vagyok és jogász, bodfalusi cukorgyárnál dolgozom, lassan 15 éve, Brassó megyében van, de a területi képviselő vagyok. Kézdivásárhelyen születtem, itt is éltem mindig is, két gyermekem van. 2015-től a kézdivásárhelyi Magyar Polgári Párt elnőke vagyok, jelenleg önkormányzati tanácsos a Gazdasági és jogi bizottság tagja ugyanakkor a városrendezési bizottságnak is a tagja. Személyesen nem vagyok érintett a kivándorlásban, viszont barátaim, rokonaim jelentős része külföldön van, teljes családdal, s nem csak Európában, Amerikában is. Svédországban élnek a gyermekeim keresztszülei, teljes családdal, Svájcban egy barát, neki német férje is van.

3) Napjaink komoly problémája a fiatalok elvándorlása. Ön szerint mi áll ennek a hátterében?

Ez egy komplex kérdés, hogy miért telepednek ki. Sokan azt mondják, hogy csak a pénzszerzés, de én azt tapasztaltam, hogy aki csak a pénzért megy el, az még haza is jön egy idő után. Egyértelmű, hogy kalandvágy, ha az ember fiatalon megy el, megismerni a világot, aztán ha érzelmi szálak miatt marad-e ott, vagy ott találja-e meg a karrierjét, sok különböző helyzet van.

4) Hogyan értékelné a fiatalok elvándorlásának jelenségét Kézdivásárhely városában és a térségben?

A térségben jelentősen az utóbbi években szaporodott meg a nem-végleges, munka miatti, megélhetési kivándorlás. A ’90-es években ez nem volt ilyen jellenző, mikor én fiatal voltam. Fiatalok elmentek külföldre egyetemre, akár pénzszerzési rövid turákra, hosszú távra dolgozni kevesebben mentek el, kihasználták az akkori szabadpiaci mozgást a forradalom után. Jöttek-mentek, de hazajöttek, itthon keresték a pénzt.

Ami szomorúbb a családok szempontjából, amikor az egyik fél kint dolgozik, a többi itthon van, ilyen sok van Kézdiszéken, a környéken, vannak esetek, amikor a család megbomlik, mások kiviszik a gyerekeket is egy idő után.

A korosztály is teljesen változó, 20-50-60 évesig is akár. Mennek a fiatalok, ha elvégezték az egyetemet s nem találják meg a végzettségüknek megfelelő munkakört, de az idősebb is, aki munkahelyet kellene váltson, nehezebben tud váltani, itthon már nem tudna végzettségének megfelelően dolgozni.

Nem tudom, hogy a kivándoroltak mit élnek meg, hogy hazavágynak-e, mit éreznek, nem egyszerű senkinek akik elmennek. Vannak, akik megtalálták nagyon a helyüket, s egész életében ezt szerette volna, változó ez is.

A város statisztikailag munkaerőhiánnyal küzd. Más kérdés, hogy a fiatalok nagy része már egyetemet végez, szakmát nem tanulnak, annak viszont limitált a városban a lehetősége, igy rá van kényszerülve, hogy elmenjen. Kézdi viszonylag mezőgazdasággal kapcsolatos város, a fiataloknak régebben volt lehetősége ebből megélni, most viszont már nem tudnak, a földek tömbösitve vannak, befutott multik tulajdonában vannak, a Fiatal Gazda program sem érte el úgy a célját, ahogy lehetett volna.

5) Kell-e befolyásolni ezt a jelenséget? Ha igen, akkor ez kinek a feladata kell, hogy legyen? Milyen eszközök állnak rendelkezésre a kivándorlás befolyásolására helyben?

Befolyásolni mindenképpen kell. Egyértelmű, hogy a város vezetésének, az önkormányzatnak az lenne az egyik feladata, hogy itt tartsa, hazacsalogassa a fiatalokat. Az ország vezetőségénél nem igazán láttam ilyen törekvéseket. Az itt tartásukkal kapcsolatosan én máshogy érzem, senki nem emliti a szülőföldhöz való lelki kötődést, hogy valaki szeret-e itthon, az meghatározó, elsődleges szempont lenne, erre persze nehéz projektet találni, de ez irányban látom a megoldást. Van egy civil tömörülésünk, a Tegyünk Kézdiszékért, s az embereket szeretnénk összehozni a programokkal. Táborokat is szoktunk szervezni, apa-fia, apa-lánya tábor, a gyerekekkel elmegyünk a természetbe, sátorral, programokat szervezünk, halászás, szekerezés, falusi környezetekbe ellátogatunk, fürdés, játék. Ez is olyan esemény, amire gondolom a gyerek felnőttkorában is fog elmékezni, megszereti a tájat, a környéket, és remélhetőleg vissza szeretne jönni.

6) Miképpen lenne célszerű a kézdiszéki identitást hangsúlyozni a fiatalok körében?

Sokáig azt éreztem, hogy az itteni lakos, aki betelepitve lett anno s nem tősgyökeres, az hazahúzott a szülőfalujába a környéken. A lakosság tágabb részében még mindig nem lehet érezni a lokálpatrióta érzelmet, attól függetlenül, hogy szeles, poros, de szeretem, itt nőttem fel.

Egyértelmű, hogy elmegy egy fiatal, menjen is, lásson világot, minél több országot jár be, annál nyitottabb lesz. Dolgozzon is nyugodtan, menjen egyetere, nem vagyunk egy egyetemi város. Fontos, hogy legyen kultúra, szórakozás, mert ezért is mennek el. Viszont ahhoz, hogy hazajöjjön, azt viszont nem azzal tudjuk, hogy nézd milyen jólét van itt, kellenek az itthoni gyerekkori élmények, amit őt visszahúzzák amitől itthon érzi magát. Ezt az érzést kellene bennük megerősiteni.

7) Hogyan látja a fiatalok visszavándorlását az anyaországba, illetve a városba?

Bárkivel akivel beszélgetek, és hazajön, az nem azért jön haza, mert akkorát emelkedett itthon a gazdasági szinvonal, jobban fog tudni élni, hanem mert lelkileg ide kötődik, itt érzi itthon magát. Jól keresett, befutott a karrierje, de ha nem lett egy másik érzelmi kapcsolat (nem esett szerelembe, stb), akkor hazajönnek.

Azt tapasztaltam, hogy bárki elment, valahol mégis szeretett volna hazajönni és itthon megmutatni, hogy milyen sikereket ért el, hazahúzta a szive.

Egy család eszembe jutott, aki Spanyolországból telepedett haza vissza Kézdivásárhelyre néhány éve, a lányuk ott született, ott járt elemi iskolába is, jól éltek, de azt érezték, haza kell jöjjenek, úgy érezték, ha itthon nevelik a lányukat, boldogabb lesz, más ingerkörnyezetben fog felnőni. Szükség volt arra az alapra amit ott megszereztek, el kellett menniük, de hazajöttek az érzelmi-lelki kötődés miatt, nem az anyagi okok miatt.

Egy svédországi család, a családfő oda született, ott nőtt fel már, tehát többet élt ott már mint itt, de az ottani migrációval kapcsolatban nem érzi biztonságban magát az utóbbi időben, gondolkoznak hogy hazaköltöznek, ha eldurvul a betelepités.

8) Mit üzen a (leendő) kézdivásárhelyi fiataloknak, miért maradjanak/jöjjenek a városba?

Elsősorban azért maradjanak, mert itt nőttek fel, és itt vannak itthon. Bárhová mennek is a nagyvilágba, a szülőföldet, az itthoni érzést, környezetet nem fogják megkapni soha sehol. Az sem elhanyagolható tényező, hogy ha mind elmegyünk, akkor elnéptelenedik a város, nem lesz hova hazajönni, mint egyes szász településeken, elindul egy gettósodási folyamat, az épületek tönkremehetnek, ha még az őslakosok is eladják s elmennek, akkor ez már visszafordithatatlan folyamat, elveszik a szülőföld. Ezért is kell megőrizzük a hagyományokat, legyen mire büszkék legyünk.

9) Kit javasolna még a témával kapcsolatban felkeresni, megkérdezni?

Cégvezetők közül Bartha Vilmost javasolnám a Nexxon KFT-tól, az önkormányzati kollégák közül pedig Szilveszter Szabolcsot (RMDSZ), ő egyetemi tanár a csikszeredai Sapientián, mindig ingázik Csikszeredába.

Interjú 5. Sz. T-al

Sz.Tamás vagyok Kézdivásárhelyen születtem. Az I-IV osztályt a Molnár Józsiás iskolában végeztem, utána tanulmányaimat a Nagy Mózes Elméleti Líceumban tanultam. Onnan érettségiztem, majd Kolozsvárra kerültem, ahol felvételt nyertem restaurátor szakra, miután azt befejeztem, alapképzés valamint mesterképzést úgy döntöttem, hogy visszaköltözök Kézdivásárhelyre. Erre 2015 ben került sor. Azóta itthon élek, eleinte az RMDSZ-nél, majd utána az önkormányzatnak a cégjénél az ipari parkoknál dolgozom, hát most már lassan másfél éve. Ez mellett többnyire ifjúsági dolgokkal is foglalkozom.Már középiskolás koromban részt vettem az iskolám diáktanácsában, aztán egyetemista koromban is a kolozsvári diák élet szervezésében a KMDSZ elnökségi tagjaként és hazaköltözésem óta a kézdivásárhelyi ifjúsági szervezetnek vagyok az elnöke, illetve a háromszéki ifjúsági tanácsnak a kézdivásárhelyi alelnőke.

Mennyire vagy érintett akár személyesen vagy családi kapcsolataid által a kivándorlásban?

Igazából személyes kapcsolatok által. Közeli családomból konkrét kivándorlásról nem beszélhetek, igazából a szűk családi körömből volt aki külföldön vállalt munkát, de mindenki hazatért. Tehát úgy, hogy valaki kivándorolt mostanában nem igazán Nagyszüleim korosztályából tudnék felhozni példát, de az igazából a háború utáni időszakra tehető vissza, ami érthető is, de jelenleg nem, inkább baráti körömből vannak azok, akik külföldön élnek.

Személyesen dolgoztál már külfüldön, vagy vannak terveid e célból, esetleg hozzátartozóid?

Igen, tehát voltam én még annak idején, egyetemista koromban egy évet Belgiumban Erasmussal és akkor ott egy keveset dolgoztam is, de az inkább diák munka volt, tehát azt nem számítom ebbe a munka kategóriába. Viszont 2015-ben egy évet Budapesten dolgoztam, akkor Európa Ifjúsági Fővárosa volt Kolozsvár és annak apropóján nyitottunk ott egy irodát és azt csináltam, úgyhogy igazából azt sem mondanám egy olyan tipikus külföldi munkának, csak annyi, hogy Budapest volt a munkavégzés pontja.

Nem volt soha szándékom külföldön dolgozni, nem mondom néha gondolkodtam azon,hogy 1-2 évre hajóra elmennék dolgozni. Vagy valami hasonlót, vagy akár önkéntesnek elmenni, nagyon elszeretnék jutni Afrikába mit önkéntes. Ez még úgy mindig bennem van, de konkrétan nem merült fel soha az, hogy hosszú távra elköltözzek.

Napjaink komoly problémája a fiatalok elvándorlása. Szerinted mi áll ennek a hátterében?

Nem tudom most már, problémának érzem a helyzetet, de egyre inkább azt kezdem érezni, legalábbis a saját generációmban, hogy az emberek próbálnak azért visszajönni. Megjárják magukat, amivel alapjában semmi gond nincs, próbálnak tőkét keresni, hisz általában az anyagi rész, ami kivonza őket. Vagy nagyon sokszor történik például az,hogy abban a munkában amiben a fiatal szeretne elhelyezkedni sokkal nehezebben tud az országban elhelyezkedni, mert telített vagy mert nem úgy fizetik meg ahogyan ő ezt elvárná, nem olyan a körülmények, fejlődés lehetőség, stb. Nem mindegy nekünk, hogy Kézdivásárhelyen vagy épít vagy esetleg Nyugat Európában.

Így lévén kimegy külföldre ott dolgozik, megalapozza a jővőjét és akkor hazatér.

Tudomásod szerint az általa végzett szakmában tud külföldön elhelyezkedni?

Igen, ezt a saját ismeretségi körömre hivatkozva mondom. Többször megtörténik az is, főleg hölgyeknél, hogy család miatt költöznek, esetleg egyetem ideje alatt megismerkednek valakivel aki külföldön él és akkor odaköltöznek.

Mennyire gondolod, hogy vonzó a fiatalok körében külföld? Mi állhat a háttérben? Anyagi háttér, szakmai megalapozás, megbecsülés hiánya itthon vagy akár csupán kalandvágy?

Szerintem mindegyik helyén áll, bár azok akik csupán csak kalandvágyból mennek el, tapasztalataim szerint sokkal kevesebb időt töltenek kint. Az általában csak kipróbálja magát, utazik, szórakozik,tapasztal és utána hazajön.Tehát ilyen embereket is ismerek, aki azt mondta, hogy egyetem előtt, középiskola után kihagy egy évet és akkor ilyen utazik, elmegy itt ott dolgozni, világot látni.

A családi háttér véleményed szerint mennyire folyásolja be a kivándorlást?

Igazából igen, hiszen ha egy nagyon ragaszkodó családból származik akkor sokkal nehezebb. Vagy ha mondjuk a kalandvágyból kivándorlókat vesszük például, akkor igen kell egy anyagi megalapozás is,ami fiatalokról beszélve szülői anyagi támogatás nélkül alig ha lehetetlen megvalósítás.

Hogyan értékelnéd a fiatalok elvándorlásának jelenségét Kézdivásárhelyen és térségében?

Elég erős a fiatalok kivándorlásra. Arra vonatkozóan viszont, hogy bevándorlás van-e nincsenek információim. Véleményem szerint csak kivándorlásról beszélhetünk a fiatalok körében. Térségünkben 20-tól akár 50 éves korig jellemző a kivándorlás.Úgy érzem, hogy egyre inkább elkezdett kitolódni az életkor határa. Tehát a fiatalok kimennek, de valamilyen szinten egy idő után próbálkoznak a hazaköltözéssel, viszont a kint maradás esélyét sokkal jobban látom a 40+ korosztály körében.

Milyen hátránya van a kivándorlásnak a közösségre nézve?

Negativ hatással bir mindenképpen, hiszen embereket veszítünk el, munkaerőt veszítünk, adó fizető állampolgárokat veszítünk, mert úgy-e egyértelműen ő már nem idefog adózni és ide már csak nagyjából hazajár a kivándorló. Egy szóval igazából a város pénzt veszít.

Más régiókkal való összehasonlításban talán hasonló a helyzet. A nagyobb városoknak nagyobb a vonzása általában, tehát a kivándorlás városunkból jellemző a nagyobb városokba való költözésre is. Nem kell kimondottan határokon kívülre menni.

Sajnos a tanügyi törvénykezéseknek köszönhetően megszűnt a gyakorlati szakoktatás, mely nagymértékben hozzájárult a jó szakemberek hiányához. Napjainkban nem lehet találni egy jó szakembert.

A kivándorlást véleményem szerint csak úgy lehet befolyásolni, ha az egész közösség egy közös céljának tekinti és együtt dolgozik. Úgy önkormányzat mint helyi intézmény vezetők, civil szervezetek. Példaként tudnám említeni pl. Sepsiszentgyörgy önkormányzatának azon kezdeményezését, miszerint területet adományoznak a fiataloknak házépítés céljából. De ez a mi kis városunkban is megvan, az önkormányzat bérmentesen ad a fiatalok számára területet, viszont itten minimális elvárásoknak eleget kell tenni.

De kisváros lévén vannak munkahelyek a német tőkéjű gyáraknak köszönhetően, persze nem tudunk ajánlani csillagászati vagy űrkutatói állásokat, ha valaki ilyen szakmában látja jövőjét, akkor mindenképp a kivándorlásban kell gondolkodnia. De lehetőségként én mindenkinek azt ajánlom, hogy itt van nem messze tőlünk Brassó. Ha nagyobb bérért szeretnének dolgozni, akkor ott megvan rá a lehetőség és az ingázást sem nehéz megoldani. Tehát vannak megoldások.

Hogyan lehetne szerinted a kézdiszéki identitást hangsúlyozni a fiatalok körében?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen véleményem szerint maga a kivándorlás erősíti a gyökerekhez való ragaszkodást. Lehet furán hangzik, de bárkivel akivel beszélgettem és jó magam is megtudom erősíteni, hogy kint éreztem igazán azt, hogy milyen erős identitástudattal rendelkezünk mi székelyek és valójában ott jöttem rá, hogy mit hagytam hátra és, hogy vissza kell jönnöm.

Manapság egyre több ismerősöm költözött haza, vagy fontolgatja a hazaköltözést. Mindegyik jelenség így a ki és visszaköltözés is hatalmasan megviseli az egyént, hiszen nem egyszerű döntések ezek. A visszaköltözés inkább a családot alapító, biztonságra vágyó egyénekre jellemző.

Mit üzennél a fiataloknak miért jöjjenek haza vagy miért ne menjenek el?

Ahogyan az előbb is mondtam elsősorban a biztonság. Kézdivásárhely az egyik legbiztonságosabb hely, kicsi, vannak vagány kis helyeink ahová a családdal, barátokkal beülhetünk, egy fejlődő kis városról beszélünk. Itt nem kell féljünk, hogy lekéssük a helyi közlekedést, hisz nincs, mert városunk egyik végéből gyakorlatilag fél óra alatt gyalog a másik részében vagyunk. Itt nem kell féljünk kiengedni a gyerekeinket az utcára, eltudnak járni gyalog, biciklivel iskolába. Úgy gondolom, ha gyerekekben, családban gondolkodunk, akkor Kézdivásárhely erre igazán alkalmas hely. Nem ülünk órákat forgalmi dugóban és ami a legfontosabb az, hogy más városokhoz képest tiszta a levegő, amely nem egy elhanyagolható aspektus.

Kit javasolnál a témával kapcsolatosan?

Kerekes László plébános urat, hiszen nagyon sokat tesz közösségünkért és méltóan kiveszi szerepét a fiatalok formálásában nem csak katolikus egyházvezetőként, hanem mint a helyi cserkészvezetőként is.

A jó gyakorlatok alapelvei:

Relevancia: Milyen mértékben járult hozzá a célok eléréséhez, illeszkedett a célcsoport

igényeihez, illetve segítette a helyi/nemzeti célok elérését

Hatásosság: Az adott projekt mennyire teljesítette be a hozzá fűzött reményeket

Hatás: Mekkora pozitív vagy negatív hatást gyakorolt a releváns gazdasági, társadalmi, illetve

környezeti indikátorokra?

Hatékonyság: A befektetett erőforrások tükrében mekkora hatást váltott ki az adott projekt?

Fenntarthatóság: A projekt zárulta után meg tudnak-e maradni külső finanszírozás nélkül is az

eredmények?

Innováció: A tevékenységek mennyire újszerűek, illetve kevésbé elterjedtek más

helyszíneken?

Megismételhetőség: Mekkora esély van az adott program más helyszínen való replikálására?

Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy a különböző jó gyakorlatok mely típusszereplők részvételével

valósulhatnak, illetve valósultak meg az eredeti földrajzi helyszíneken.

Jó gyakorlatok bemutatása:

A felvázolt nemzetközi tapasztalatok alapján tehát a következő részterületeken van lehetőség az

ismeretek bővítésére, illetve a helyi beavatkozási stratégiák megalapozására:

Tudásalap kialakítása a témában. Kvantitatív és kvalitatív kutatások kialakítása. Fontos

foglalkozni azokkal, akik külföldön tanultak és utána hazajöttek.

Akciótervek és szakpolitikák kialakítása – a helyi és nemzeti fejlesztési tervekbe integrálni a

fiatalok számára való munkahely-teremtési programokat.

Jó kormányzási gyakorlatok az elvándorlás kezelésére – A nem megfelelő elhelyezkedési

lehetőségek számos fiatalt arra késztetnek, hogy elvándoroljon a lakóhelyéről.

Fiatalokat célzó foglalkoztatási beavatkozások kialakítása – Az önfoglalkoztató/vállalkozó

fiatalok segítése a kezdetben jelentkező gondok megoldására.

Konkrét szolgáltatások és programok kialakítása a kivándorlók számára – előzetes jogsegély

szolgálat kialakítása. (EURES) Az itthon maradottaknak segélyszolgálat biztosítása.

Az adottságoknak megfelelően meghatározott három kitörési ponton belül számos részcél került kijelölésre:

Agrárfejlesztési kitörési pont

Turisztikafejlesztési kitörési pont

Vállalkozásfejlesztési kitörési pont

Jó gyakorlatok különböző helyszínekről:

NYÍREGYHÁZA

A Nyíregyházi Ifjúsági Kerekasztal cselekvési tervet dolgozott ki az érintett fiatalok bevonásával,

amelynek komplex szempontrendszere a munkaerőpiactól a lakhatáson át a közösségi programokig

terjed.

Lakással, lakhatással, családalapítással kapcsolatos megoldási javaslatok – „Fiatalok városa”

(lakbér-támogatási rendszer, a minőség javítása)

Munkahely, munkaerő-piaci megoldási javaslatok – „Nyíregyháza hazavár” (foglalkoztatási

paktum, pályaorientációs tanácsadások, gyakornoki programok, „IKSZelj” Program elindítása

(iskolai közösségi szolgálat céltudatosabb megszervezése, diákmunka feltárása és közvetítése

a fiatalok felé, fiatalok vállalkozóvá válásának segítése, illetve alternatív munkaerő-piaci

szolgáltatások elérésének segítése)

Oktatással kapcsolatos megoldási javaslatok – „Élethosszig tartó tanulás” („Nyíregyházi

ifjúság honlap” és telefonos applikáció készítése, ifjúsági tematikus műsorok létrehozása,

„Szolgáltató egyetemek” program, a szociálisan rászorult fiatalok felsőoktatási

tanulmányainak támogatása, nemzetközi ifjúsági cserék lebonyolítása a városban)

Szabadidő, sport, életmód megoldási javaslatok – „Mit csináljak?” (A civil és kulturális alap

10%-át kifejezetten a 14-29 éves korosztálynak szánt programokra kell fordítani,

közművelődési intézmények díjmentes biztosítása azoknak az ifjúsági civil szervezeteknek,

amelyek kiemelt ifjúsági programot valósítanak meg, közművelődési intézmények által

szervezett ifjúsági szolgáltatások megvalósítása, a helyi rendezvények szervezésébe az ifjúság

képviselőinek bevonása, „Mozdulj Nyíregyháza” jellegű programok fenntartása, családi

sportrendezvények (pl. Nyuszi futás, stb.) fenntartása, számának növelése, diáksport

egyesületek támogatásának fenntartása)

Jó gyakorlatok különböző helyszínekről:

DEBRECEN

A MJV Önkormányzata élő kapcsolatot ápol a Debrecenben működő Ifjúsági szervezetekkel, az

Egyetemmel és egyéb alapítványokkal. A kommunikáció kiváló közöttük, alapvető, hogy jó viszony

legyen a munkatársak között, hiszen csak így, együtt tudnak érdemben munkálkodni egy közös cél

érdekében.

A “Gondoskodó és Élhető “város – Debrecen – vezetői különleges hangsúlyt fektetnek arra, hogy az

identitástudat erősödjön, az emberek cívis polgárként éljenek és gondolkodjanak és büszkék

legyenek arra, hogy debreceniek. A fiatalok számára például videó-pályázatot írtak ki, hogy kreatív

módon mutatkozzon meg miért is szeretik a városukat.

Az identitás erősítésére is alkalmasak azok a programok és ösztöndíjak, amelyek Debrecen fiataljai

számára rendelkezésre állnak. A Bursa Hungarica és Civis Talentum Ösztöndíj a tehetségeket

támogatják tanulmányi, illetve sporteredményeik alapján. Az egyéni pályázatokon kívül létrehoztak

egy támogatási alapot, melynek segítségével a civil, ifjúsági és kulturális szervezeteket támogatják

sikeres működésükben.

Az ifjúságnak számos lehetőséget biztosítanak az önkéntességre, akik karitatív tevékenységekben,

programokban tudnak részt venni. A fiatalok nagy számban bevonhatóak, lelkesek, szívesen vesznek

részt jótékonysági programokon. Szintén megtartó erő Debrecen kulturális életének fellendítése. Az

épülő Latinovits Színház része az Európa Kulturális Fővárosa 2023 projekt beruházásainak.

Komoly összeköttetés működik a helyi iskolák között is. Az Oktatási Tanács létrehozásával hatékony

együttműködés van minden iskola között ezáltal az információáramlás sikeresen létrejön, ezzel is

segítve a fiatalokat. Az Új Főnix Terv keretén belül Nemzetközi Iskola épül, ahol nemzetközileg

akkreditált pedagógiai program szerinti oktatásban részesülnek a diákok és nem elhanyagolható

szempontként a személyiségfejlesztésre fókuszálnak.

A Debreceni Ifjúsági Ház számos programot kínál a helyi közösségek erősítése és a fiatalok helyben

tartása érdekében. Teret adnak a helyi közösségi önszerveződésnek, tehetséggondozó táborokat,

pályaválasztási tanácsadást, életút interjúkat szerveznek, Roma Ki Mit Tud? Programjuk a Hajdú-Bihar

Megyei Rendőrfőkapitánysággal együttműködve valósul meg. Rock-suli, táncbörze, délutáni

közösségi tér csak néhány példa a számtalan általuk kínált programból.

A 2016-ban 16 középiskola diákjainak bevonásával készült felmérés alapján elmondható, hogy a

diákok több, mint 50%-a Debrecenben maradna, ott tanulna tovább, hiszen erős a családi illetve a

közösséghez, városukhoz való kötődésük, valamint a Debreceni Egyetem szakjai is széles spektrumon

tudják fogadni őket.

A Lépéselőny Közhasznú Egyesület az álláskeresésben, mentorálásban segíti a hozzájuk forduló

fiatalokat. A fogyatékkal élő honfitársaink foglalkoztatását is támogatják munkahelyek és nappali

foglalkoztatók létrehozásával. Fontos számukra a tovább mentorálás és a nyomon követés is,

elősegítve ezzel a fiatalok folyamatos támogatását. Mivel az összes középiskolával együttműködnek

és élő kapcsolatuk van, ezért programjaikhoz önkéntes diákokat tudnak szervezni.

A helyi Civil Információs Centrum kapcsolati hálója kiterjedt, fontos számukra, hogy naprakészek

legyenek és a városban, illetve a térségben működő szervezetekkel jó kapcsolatot ápoljanak, hiszen

így tudnak hatékonyan működni.

Jó gyakorlatok különböző helyszínekről:

MISKOLC

Az Észak –magyarországi Cserkészegyesület több, mint 600 fiatalt fog össze, és a tagságuk évente

mintegy 6%-kal nő. Ehhez azonban olyan vezető személyiségre, példaképre van szükség, akit

elfogadnak a fiatalok, és aki által hitelessé válik az üzenetük, értékrendjük. Tehát fő szempontként a

szakemberek kiemelték ennek fontosságát.

Jó gyakorlatként a Gombaszögi fesztivál példája megmutatta, hogy bár helyileg kiválóan működik a

fiatalok megcélzása, de nem tudják ezeket a mintákat kiszélesíteni, társadalmasítani a helyi

motivációkat, rendszereket, módszereket, akár megyékre lebontva.

Jó gyakorlatok különböző helyszínekről:

SALGÓTARJÁN

Az Önkormányzat és a helyi civil kerekasztal szerint munkalehetőség van Salgótarjánban, de a

kereslet-kínálat nem találkozik egymással. Ha mégis, akkor a fiatalok nem tartják kielégítőnek a kínált

fizetést, mivel irreális fizetési igénnyel rendelkeznek. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy

kevés a vállalkozó a településen, így a környező városokban (Gyöngyös, Hatvan) levő multinacionális

cégek a szakképzett munkaerőt odavonzzák.

A város vezetése próbálja csökkenteni a fiatalok elvándorlását. Kialakítottak egy ösztöndíjrendszert,

amivel támogatni tudják a fiatalokat. Amennyiben rendelkeznek tanulói jogviszonnyal és jó

tanulmányi eredményük van, pénzbeli segítséget kapnak. Ezen felül lakhatási támogatást is nyújtanak

a Salgótarjánban dolgozó fiataloknak (apartmanok biztosítása szociális alapon).

A civil szervezetek képviselői szerint az is probléma, hogy a fiatalok nem veszik komolyan az Iskolai

Közösségi Szolgálatot, pedig komoly kapcsolati tőkére tehetnének szert, illetve az is nehézség, hogy

sok helyen csak leigazolják az önkéntes munkát, tényleges tevékenység nincs mögötte.

Jó gyakorlatok különböző helyszínekről:

ÓZD

A stratégiában a fiatalokat érintő kihívások és programpontok is kiemelt jelentőséggel szerepelnek.

Megjelennek, mint a szegregáció ellenes intézkedések célcsoportja, hiszen a város fiataljainak

jelentős százaléka a Roma kisebbséghez tartozik. Mivel a fiatalok számára fontos otthonteremtésben

a hátrányos helyzetűek eleve nehezebb pozícióból indulnak, így a tervezet megállapítja, hogy a

fiatalok lakóhelyhez jutását segíteni szükséges, a város lakásgazdálkodását ennek szellemében kell

fejleszteni.

A személyes, illetve családi térhasználat biztosításán túl nem szabad elfeledkezni a fiatalok

igényeinek megfelelő közösségi terek biztosítását sem. Ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy – főként a

fiatalok – hasznosan tudják eltölteni a szabadidejüket, lehetőséget kell biztosítani, hogy az

érdeklődésüknek megfelelően, illetve az otthonukban nem biztosított eszközöket igénybe tudják

venni. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok számára a szabadidő többszörösen is

jótékony hatású eszköz, a prevenciós, megelőző szerep mellett a hátrányos kiegyenlítése, a hiányos

feltételek pótlását is szolgálja.

A fiatalok helyben tartása és a részükre biztosított támogatások rendszerének a szélesítése a

Gazdasági Programban is kifejtésre került. Kifejezetten fontosnak tartják, hogy törekedni kell a

szakképzettség növelésére a speciális munkaerő – piaci csoportok esetében (pályakezdők, fiatalok,

anyák, idősek, hátrányos helyzetűek).

Ezen kívül a városban létezik még az „Élj tisztán”: komplex drogellenes rendezvény fiatalok részére.

Jó gyakorlatok különböző helyszínekről:

SZOLNOK

Társadalmi jövőkép Szolnok népességszámának csökkenését, és az elvándorlást sikerül megállítani.

Sikerül a fiatalok letelepedését, illetve helyben maradását elősegíteni.

a fiatalok városban maradásának támogatása a lakáshoz jutás önkormányzati segítése

Idősek klubjainak több városrészben levő hálózata programot is ad és a napi ellátásról

(étkeztetés) is gondoskodik, a társadalmi elszigetelődés elkerülése érdekében önkéntesek és

(kedvezményekkel) fiatalok bevonása a foglalkoztatásba/szórakoztatásba,

szórakozási lehetőségeik gazdagítása, a fogyatékkal élő fiataloknak rendszeres

klubfoglalkozáshoz szükséges hely(ek) és lehetőségek biztosítása

város népességmegtartó erejének fokozása érdekében is, az ösztöndíj támogatással tanuló

fiatalok visszatérésének segítése

az itt felnőtt ifjú nemzedék helyben letelepedését segítheti elő az önkormányzat

kamatmentes kölcsöne a fiatalok lakásépítéséhez vagy lakásvásárlásához, esetleg az e célra

átadott önkormányzati telkekkel segíthető a városban maradás. Meggondolandó ezzel

azonos előnyök biztosítása a fiatal, munkaképes betelepedők számára is.

a 25 év alatti fiatalok lehető legrövidebb időn belüli munkához juttatása. Ennek módja az

állásközvetítésen túl a gyakornoki programok, a munkatapasztalat-szerzés támogatása,

mobilitási lehetőségek javítása, a vállalkozóvá válás elősegítése, a szakképzési kínálat – helyi

igények szerinti – bővítése, kompetencia-fejlesztés.

Jó gyakorlatok különböző helyszínekről:

KECSKEMÉT

A városon belül a fiatalok számára létrehozott mikro- és makroterek nagyban hozzájárulhatnak a

generáció tagjainak a helyben maradásához, így a Széchenyi téren közösségi találkozóhelyként

működő, élményelemekben gazdag, emblematikus városi köztér kialakítása („fiatalok tere”) és

turisztikai információs pont létesítése várható. Ezen kívül a panelépületek felújítása sok fiatalabb

család lakhatási feltételein segíthet. A munkaerőmobilitás erősítése, korszerű, olcsón üzemeltethető

bérlakások biztosítása a városba letelepedni kívánó emberek, vagy pályájukat kezdő fiatalok számára.

Kecskeméten jelentős cél, hogy „okos” megoldások alkalmazásával (pl. a közlekedés, a közvilágítás

korszerűsítés, a városi szintű energiahatékonysági intézkedések, az intelligens kártyarendszer, az e-

ügyintézés területén), magas szintű köz- és üzleti szolgáltatások biztosításával, a szabadidő tartalmas

eltöltését lehetővé tevő intézmények és szolgáltatások fejlesztésével. (Élhető, tanuló város)

A város több más stratégiai dokumentumában olvasható a fiatalok megtartásának prioritása. Az

Ifjúságpolitikai Koncepcióban kiemelik a fiatalok számára szolgáltatást nyújtó intézmények,

szervezetek megerősítését. A Civil Koncepcióban kifejtik, hogy egy versenyképes, ökotudatos város

csak kreatív és nyitott társadalomban képzelhető el, amelyben a fiatalok és a civilek meghatározó

résztvevők.

Kecskemét speciális fekvése (a külterületi lakott helyek, tanyák viszonylag nagy kiterjedése) miatt

fontos szerepe lehet a fiatal gazdák támogatására folyósított EU forrásoknak.

Sajátosságok, megfogalmazott ötletek:

Eger:

„Ott kell kezdeni a beavatkozást, ahol az itt középiskolába járók elindulnak.”

„Fontos, hogy a fiatalok itthon tudjanak értelmes szakokat tanulni. A HKIK a Duális Fórum

tapasztalatai alapján a tudományos, technológiai, mérnöktudományi vagy matematikai alapokra

épülő szakmákat javasolja (STEM). Sajnos ezekbe kevés a beiskolázás. Egerben sajnos nem létezik

műszaki felsőoktatás, amire a munkaadóknak a legnagyobb szüksége volna. A megoldást az

jelentheti, ha másutt (például Miskolcon) végzik el a felsőoktatási képzést, de Egerben lévő cégeknél

töltik a gyakorlati időszakukat.”

„A visszacsalogatás is kedvező lehetne, a sok egri beruházás munkát adhatna a visszatérőknek.

Húzóerő lehetne a városban a turizmus-vendéglátás. Emiatt fontos az idegen nyelvet beszélő fiatalok

jelenléte.”

Sajátosságok, megfogalmazott ötletek:

Kárpátalja:

„Ha lennének olyan munkahelyek, amik fizetnek annyit, hogy ne lássa egy fiatal a megélhetés

egyetlen forrását külföldön…”

„Jelentős mértékben anyagi kérdés. Nem tud senki ebben hathatósan cselekedni. Életszínvonalon

kellene javítani, politikai helyzetet stabilizálni, békét teremteni.”

„Oktatásban és egészségügyben dolgozók állami támogatása, kulturális és szociális jellegű

szervezetek támogatása.”

„Az itthon maradt idősekkel kell törődni. („Fogadj örökbe egy nagymamát!”)”

„Úgy gondolom, hogy a Keresztény lelkületre fordított figyelemmel lehet leginkább elérni az identitás

erősítését.”

„A válaszomat úgy kezdeném: Isten, Haza, Embertárs. Folyatatnám azzal, hogy nem véletlenül

születtünk ide”

Sajátosságok, megfogalmazott ötletek:

Felvidék:

„Minél többet foglalkozni a gyerekkel, fiatalokkal, különféle hagyományőrző programokkal

igyekszünk fellendíteni bennük a hovatartozás érzését.”

„A városban hiány van a minőségi szolgáltatásokból, gondolok itt a szálláshelyekre, éttermekre.

Lehetőséget látok a háztáji termékek népszerűsítésében is.”

„Ahhoz, hogy megfelelő környezetet biztosítsunk gyermekeink számára, szükséges az a nyugalom,

biztonság, mely nálunk megtalálható. Ritka kincs ez a mi világunkban.”

„Én szeretem a hagyományokat, ünnepeinket, ezeket mind elfelejti, aki elköltözik. Szeretem a tiszta

levegőt, a csendet, és ahogy lelassul a világ a kis falunkban.”

Jövőorientált mondatok is elhangzottak, amelyek a fiatalok számára kínálnak megfelelő jövőképet.

„Bíztatnám a fiatalokat, hogy kezdjenek kis vállalkozásokba.”

Sajátosságok, megfogalmazott ötletek:

Erdély:

„Ha nincsenek hagyományaink, székely ruhánk, székely ételünk, szerintem el vagyunk veszve. Mi is így tettünk azért, hogy itt tartsuk őket, valami érdekeset adjunk, ami ide köti őket.”

„az embereket szeretnénk összehozni a programokkal. Táborokat is szoktunk szervezni, apa-fia, apa-

lánya tábor, a gyerekekkel elmegyünk a természetbe, sátorral, programokat szervezünk, halászás, szekerezés, falusi környezetekbe ellátogatunk, fürdés, játék. Ez is olyan esemény, amire gondolom a gyerek felnőttkorában is fog emlékezni, megszereti a tájat, a környéket, és remélhetőleg vissza szeretne jönni.”

„Viszont ahhoz, hogy hazajöjjön, azt viszont nem azzal tudjuk, hogy nézd, milyen jólét van itt,

kellenek az itthoni gyerekkori élmények, amit őt visszahúzzák amitől itthon érzi magát. Ezt az érzést

kellene bennük megerősíteni.”

„Interneten keresztül is sok lehetőség van már, hogy bedolgozzak másik városba, országba is akár,

csak keresni kell, és akarni kell.”

„Ha nagyobb bérért szeretnének dolgozni, akkor ott megvan rá a lehetőség és az ingázást sem nehéz

megoldani.”

A visszavándorlás Erdélyben sem ismeretlen jelenség, itt a megszólított prominensek szerint

leginkább a családosok és a tudatos, tervekkel rendelkező kivándorlók térnek vissza leginkább.

„Akik hazajöttek, azok mind a céltudatos kategóriába tartozik”

„A visszaköltözés inkább a családot alapító, biztonságra vágyó egyénekre jellemző.”

Megoldási javaslatok:

A kérdéssel kapcsolatban Egerből 80-an, Beregszászból 73-an, Kézdivásárhelyről 74-en, míg

Nagykaposról 65-an fogalmaztak meg javaslatokat, amelyek az alábbiakban foglalhatók össze:

– a jövedelmek lényeges emelkedése – versenyképes fizetések (kimagaslóan ezek voltak a

leggyakoribb válaszok), alacsonyabb adó- és járulékterhek;

– munkahelyteremtés, a munkáltatói kultúra fejlesztése, a munkavállalók nagyobb megbecsülése

erkölcsi és anyagi értelemben;

– a köz- és a felsőoktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer fejlesztése;

– gazdaság- és településfejlesztés, az elmaradottabb területek felzárkóztatása;

– az infrastruktúra fejlesztése, élhetőbb környezet biztosítása;

– jobb életkörülmények (lakhatás, közszolgáltatások, kultúra, szórakozás, sportolás, rekreáció, stb.);

– a korrupció csökkentése;

– a közhangulat javítása, a mentalitás változása;

– a hagyományok ápolása, közösség-alkotás, a helyi közösségek erősítése;

– perspektíva, hosszútávú tervezhetőség, reális és pozitív jövő lehetősége – jövőteremtés helyben;

– fiatalokat támogató programok – több pályakezdési támogatás, a fiatalokat helyben lehetőségekhez

juttatni (munkavállalás, lakás – szociális bérlakások), több perspektíva nyújtása a frissen végzett

diplomás fiataloknak, az adott települést vonzóvá tenni a fiatalok számára.

Ezek vagy ezekhez hasonló javaslatok mind a négy városból érkeztek, Beregszászból még a

továbbiakat fogalmazták meg a válaszadók:

– a kisebbségi jogok érvényesítése, a kisebbségek számára a nyelvhasználat biztosítása.

Konkrét lépések:

A válaszolók az alábbi elvándorlást mérséklő települési tevékenységeket fogalmazták meg:

– Eger (23 válasz): munkahelyteremtés, befektetésösztönzés, infrastruktúra-fejlesztés, életminőség-

javításhoz kapcsolódó beruházások, Fiatal Vállalkozói Program, kiemelt ösztöndíjak, önkormányzati

bérlakások, Ifjúsági Cselekvési Terv összeállítása és végrehajtása, információs fórumok szervezése,

civil szervezeti együttműködések, Eger városkártya bevezetése.

– Beregszász (16): Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program: vállalkozások segítése, helyi

sikeres vállalkozók előadásai; falufejlesztési projektek, helyi piacok erősítése, pedagógusok,

művészek és egészségügyi dolgozók támogatása, ingyenes képzések a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai

Magyar Főiskolán, a nappali tagozatos főiskolai hallgatók tanulmányaik során felmentést kapnak a

katonai szolgálat alól, lokálpatriotizmus erősítése.

– Kézdivásárhely (5): Gyere haza program, a fiatal családok részére ingyen földterületet ad a helyi

önkormányzat, példaképek bemutatása, a szülőföld szeretetére nevelés.

– Nagykapos (6): munkalehetőségek biztosítása a fiatalok számára – cégek bevonzása, fiatal családok

lakhatása (üres lakóházak felvásárlása, fiatal pároknak, családoknak történő árusítása), közösségi

események szervezése, a helyi identitás erősítése.