Megvalósult tevékenységek

I.alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül megvalósult az első hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A tevékenység célja az, hogy olyan ifjúságpolitikával foglalkozó szakemberekkel, illetve szervezetekkel kerüljünk kapcsolatba, akik aktívan részt tudnak venni a projekt megvalósításában, illetve a csapat bővítése is cél nemzetközi szinten. A rendezvényen a külföldi partnerek mellett képviseltette magát a Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya, az Eger Ifi Pont és az Új Nemzedék Közösségi Tér is. A projektelem során átbeszélésre kerültek azok a potenciális szervezetek, akiket a későbbiek során bevonhatunk a munkába. A partnerek és a szakértők megállapodtak abban, hogy a soron következő alkalmakra új szakértőket és szervezeteket keresnek és megvizsgálják a becsatornázási lehetőségeket.

1. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül megvalósult a második hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Ez alkalommal a partnerszervezetek beszámoltak arról, hogy milyen ifjúsággal foglalkozó alapítványokkal, szervezetekkel működnek együtt, ezidáig hogyan segítették egymás munkáját. A közös adatbázis elkészítéséhez megadták a fent említett ifjúságpolitikában tevékenykedő csoportok, szakemberek nevét, elérhetőségét, tevékenységi körüket. A csapat bővítése és a kapcsolati háló feltérképezése a cél, nemcsak hazánkban, de a határon túl is.

III. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül megvalósult a harmadik hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Ezen alkalom során a Zöld Nap Egyesület számolt be arról, hogy milyen új kapcsolatokat építettek ki és, hogy ezeket hogyan lehetne a projekt során hasznosítani. A partner zömében Európai Uniós pályázatok révén működtek együtt görög, örmény, magyar, grúz, spanyol és portugál fiatalokkal. Ezen felül Balogh Krisztina, egy a Felsővárosban (Eger) működő nonprofit szervezet képviselője számolt be a kapcsolatépítési módszereikről. 

1. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül megvalósult a negyedik hálózatépítéssel kapcsolatos tevékenység. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A program során Miszné Mestellér Zsuzsanna tartott előadást a Heves Megyei Europe Direct Információs Iroda tevékenységéről. Részletes tájékoztatta a megjelenteket a munkájukról és bemutatta a partnereiket. A Heves Megyei Europe Direct Információs Pont uniós témakörben kölcsönözhető könyvekkel, kiadványokkal, prospektusokkal, ingyenes internet hozzáféréssel áll az érdeklődők rendelkezésére. Az iroda kiemelt feladatai közé tartozik előadások, rendezvények szervezése, információ nyújtása az Európai Unióról, illetve információs standok működtetése a megyében megrendezésre kerülő rendezvényeken.

1. alkalom

Helyszín: Nyíregyháza, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

Résztvevők:

• Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
• Nyíregyházi Ifjúsági Kerekasztal
• Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ
• Új Nemzedék Közösségi Tér
• Human-Net Alapítvány
• Szocio-Társ Alapítvány
• Budapest ELTE
• Budapest CEU
• EURES Heves Megyei Kormányhivatal

A tanulmányutak célja az, hogy az ifjúságpolitika területén minél több szakembert megszólítsunk, széles körű tapasztalatokat gyűjtsünk. A tevékenység további célja, hogy ezen tudás alapján kutatást készítsünk az elvándorlás okairól, de főként a lehetséges, alkalmazandó megoldásokról. Ehhez a gondolathoz nyújtott segítséget a számos, különböző területről érkezett szakember hozzáértése, véleménye, tapasztalata.

Az Egri Norma Alapítvány projekt-ismertetője után a megjelent szakemberek megosztották az adott területen szerzett tapasztalataikat. Összeségében elmondható, hogy elsődleges problémaként a negatív motiváció jelenik meg az álláskereső, pályakezdő fiatalok körében. A képzett réteg elhagyja a várost (Nyíregyháza) és A Debrecen- Miskolc – Budapest vonalon helyezkedik el. Felmerült a fiatalokhoz szóló elérés nehézsége és a motiváltság elégtelensége is, valamint az őket célzó programokon való gyér részvételi szándék is. Szó esett arról is, hogy habár a fiataloknak bőven adódik lehetőségük, arra, hogy piacképes szakmát szerezzenek és kompetenciájukat fejlesszék, a későbbiekben problémák merülnek fel a munkamoráljukat illetően. Továbbá az is elmondható, hogy leginkább fizetésbéli elvárásaik akadályozzák őket a munkaerőpiaci elhelyezkedésükben.

1. alkalom

Helyszín: Debrecen, Ifjúsági Ház

Résztvevők:

• Új Nemzedék
• Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat
• Debrecen, Ifjúsági Ház
• Lépéselőny Közhasznú Egyesület
• Civil Információs Centrum
• Felsőoktatási Kollégiumok Szövetsége

Az EFOP-5.2.2 számú „Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében” elnevezésű projekt keretén belül sor került a második tanulmányútra (Debrecen).

Ezen alkalom során is helyi szakembereket kértünk fel, hogy ismertessék velünk a helyi (Debrecen) sajátosságokat és osszák meg velünk a tapasztalataikat. A szakemberek kiemelték, hogy a városban több olyan sikeres program is van (Fészek program, Esély Otthon pályázat, „Gondoskodó és Élhető” város, Bursa Hungarica, Civis Talentum ösztöndíjak), ami arra hivatott, hogy a fiatalokat a településen tartsák. Kiemelték, hogy ez csak abban az esetben működhet, ha a szektorok együttműködnek egymással. Elmondásuk szerint Debrecenben ez megvalósul és ennek köszönhetően a fiatalok szívesen maradnak a városban. 

III. alkalom

Helyszín: Miskolc, Célpont Közösségi Tér

Résztvevők:

• Háromkő Egyesület
• Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület
• Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Civil Információs Centrum
• Új Nemzedék
• Magyar Cserkészszövetség

Tanulmányutunk következő állomása Miskolc volt. A fő kérdésfelvetés úgy fogalmazódott meg, hogy a munkaerőpiaci megtartó erőn kívül milyen ifjúságpolitikai irányt lehetne venni?

Válaszként elsőként került említésre a közösségépítés, a helyi kötődést, identitástudat erősítését célzó programok szervezése. Elhangzott, hogy bár a 2013-ig tartó erőteljes kivándorlás 2017-re megállni látszott és a visszavándorlás lassan megindult, a fiatalok mégsem a szülővárosukat választották a letelepedésre. A résztvevők kiemelték, hogy olyan vezető személyiségekre van szükség akik hitelesek és a fiatalok felnéznek rájuk. Ezzel kapcsolatban vita indult arról, hogy kit lehet hiteles szakembernek nevezni. Többen úgy látták, hogy 40 éves kor felett már nem meggyőző a segítő, később, vagy nehezen nyílnak meg a fiatalok számukra. Ebben természetesen ütköztek a vélemények és a tapasztalatok. Az is felmerült, hogy a szakemberképzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A résztvevő szakemberek viszont abban egyet értettek, hogy megfelelő bizalmi viszony kialakításával lehet hatni a fiatalokra.

1. alkalom

Helyszín: Salgótarján, Ifjúsági Iroda

Résztvevők:

• Nógrád megyei Civil Információs Centrum
• Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat
• Salgótarjáni Civilekért Egyesület
• Promeritum Alapítvány
• Civil Foglalkoztatásért Alapítvány
• Új Palócország Egyesület
• Alternatív Ismeretterjesztő Egyesület

A Salgótarjánban megjelent szakemberek széles körből kerültek ki, mégis jól ismerték egymást, mivel évek óta dolgoznak együtt. A beszélgetés során elmondták, hogy Salgótarjánban az egyik a legrosszabb a helyzet az elvándorlást illetően. Készült korábban egy felmérés, ahol a fiatalok 90%-a érettségi után el akarja hagyni a várost. A szakemberek azt is elmondták, hogy a fiatalok nem térnek vissza a városba. Felsőfokú tanulmányaik miatt elhagyják a várost, majd többségük külföldre megy dolgozni. A szakemberek ezt említették az egyik legkomolyabb problémaként, hogy a városban nincs felsőoktatási intézmény.

A város vezetése próbálja csökkenteni a fiatalok elvándorlását. Kialakítottak egy ösztöndíjrendszert, amivel támogatni tudják a fiatalokat. Amennyiben rendelkeznek tanulói jogviszonnyal és jó tanulmányi eredményük van, pénzbeli segítséget kapnak. Ezen felül lakhatási támogatást is nyújtanak a Salgótarjánban dolgozó fiataloknak (apartmanok biztosítása szociális alapon).

1. alkalom

Helyszín: Szolnok, CONTACT MKSZ székhelye

Résztvevők:

• Cserekör Egyesület
• Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
• Zöld Nap Egyesület
• Miért Ne Alapítvány
• CONTACT MKSZ

Szolnokon megjelent szakemberek beszámoltak a város helyzetéről és megosztották velünk a véleményüket és tapasztalataikat. A városban van munkalehetőség, de a fizetések a szakemberek szerint nem versenyképesek. Úgy látják, hogy a fiataloknak nincs elindulási lehetőségük. További problémának látják azt, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a felsőoktatásba, annak ellenére, hogy kiváló infrastruktúrával rendelkezik.  A jelenlegi hallgatók száma is alacsony (kb. 400-500 fő). A szakemberek továbbá arról is beszéltek, hogy a szülők nem tudnak a pályaorientációban segíteni gyermekeiknek, célként “csak” a gimnáziumi érettségi lebeg előttük, de ezután nincsenek további tervek információ hiányában. A tanulmányút során meglátogattunk egy tanodát is, ahol a fő motiváció a fiatalok-sokszor perifériára szorult roma-szemléletformálása, mentorálása.

1. alkalom

Helyszín: 6000 Kecskemét, Horváth Döme Krt. 12.

Résztvevők:

• Kiskőrösi Judo Egyesület
• Kerekegyháza Város Önkormányzata
• Lajosmizse Fejlődéséért Egyesület
• Kecskemét MJV Önkormányzata
• Felső-Kiskunsági Turisztikai Egyesület
• Erzsébet Ifjúsági Alap
• Főnix Kulturális és Ifjúsági Egyesület

A tanulmányúton széles körben képviseltették magukat a helyi szakemberek Kecskeméten, amin szép számmal megjelentek a környező településeken dolgozó szakemberek is. Az eseményen bemutatásra került az Egri Norma Alapítvány, a projekt és annak célkitűzései, illetve a már megvalósult tanulmányutakon szerzett tapasztalatok. Továbbá megkértük a résztvevő partnereket is, hogy röviden mutatkozzanak be.

A tevékenység során 4 fő téma mentén beszéltük át a helyi a sajátosságokat. Minden tanulmányút alkalmával ezen kérdések/témák mentén halad a beszélgetés.

Tematika:

• Mi az oka annak, hogy a fiatalok elvándorolnak a településről? Hova vándorolnak el?
• A szakemberek szerint, min kellene változtatni, hogy a fiatalok a településen maradjanak?
• Soroljanak fel pozitív és negatív gyakorlatokat, amelyek közre játszhatnak az elvándorlásban, illetve a településen maradásban!
• Mit tesznek a helyi élet résztvevői (vállalatok, önkormányzat, civil szervezetek), hogy a fiatalokat a településen tartsák?

A megjelent szakemberek aktívan vetették bele magukat a beszélgetésbe. Elmondták, hogy az elvándorlásnak a fő oka az, hogy a városi körülmények nem minden esetben fiatalbarátok, így ezen intézkedések, helyi rendeletek miatt az ifjúság száma egyre csökken. A városban nem a külföldre történő elvándorlás a legjellemzőbb, hanem inkább a környező városokba való: elsősorban Budapest és Szeged. Nyilván nekik is van tudomásuk olyan fiatalokról, akik külföldön próbálnak szerencsét, de nagyobb problémának látják ezeknek a nagyvárosoknak az elszívó erejét. Elmondták, hogy a településen munkahelyek vannak, viszont nem minden esetben vannak megfelelő szakemberek, akiket a megüresedett álláshelyekre fel tudnának venni. Példaként hozták fel a Mercedes gyárát, ahova mindig kell szakképzett munkaerő, de nem minden esetben tudják ezt a városban és a környező településen élők által biztosítani. Szintén problémaként jelent meg, hogy habár Egyetem is működik a megyeszékhelyen, mégsem illeszkedik ezekhez a munkaerő-piaci igényekhez. Problémaként említették a nagyon magas lakhatási árakat is, mert véleményük szerint a kecskeméti albérlet árakat egyedül egy pályakezdő fiatal nem képes kifizetni a kezdő fizetéséből.

Az önkormányzat részéről erre vannak törekvések (szociális lakások), de nem tudnak annyi lakást biztosítani. Fiatalabb szakemberek is részt vettek a beszélgetésen és általuk került említésre, hogy korlátozottak a szórakozási lehetőségek. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a helyi önkormányzat próbál olyan intézkedéseket hozni, amely fiatalbaráttá teszi a várost, többek között egy ún. szórakoztató, kulturális negyed kialakításával, ahol nem lenne érvényes a város többi részén alkalmazott csendrendelet. A résztvevők közül többen is elmondták jó példaként, hogy más városból költöztek vissza Kecskemétre, elsősorban azért, mert sikerült, olyan munkahellyel visszacsábítani őket, ami miatt megérte nekik.

A résztvevők közül többen részt vettek Kecskemét Város Önkormányzatának Ifjúsági Koncepciójának elkészítésében is, mely elkészítésébe bevonták pl. a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztal Tagszervezetének szakértőit, a Kecskeméti Gyermek- és Ifjúsági Tanácsot és a Kecskeméti Ifjúsági Tanácsot is. Ez a középtávú dokumentum 2019 és 2024 között fogalmaz meg irányvonalakat, melyekben az egyik legfőbb cél éppen ez, a fiatalok „megtartása” lenne, egy olyan élhető város kialakítása, ahol szívesen telepedik le az ifjúság.

VII. alkalom

Helyszín: 3600 Ózd, Árpád vezér út 22/c.  

Az Ózdon megvalósult tanulmányutunk tapasztalatai alapján elmondható, hogy Magyarország ezen régiója rendkívül nehéz, az elmondottak alapján szinte reménytelen helyzetben van, ami a fiatalok elvándorlását, illetve a helyben tartást illeti. A helyi Önkormányzat képviselője szerint már a középiskola választásánál jellemző, hogy a fiatalok elhagyják a várost és Egerbe, illetve Miskolcra mennek tanulni. Ezek után már ott alakítják ki további életüket, annak ellenére, hogy Ózdon kihelyezett felsőoktatási képzés is folyik, a fiatalok mégis máshol választanak munkahelyet.

Említésre kerültek például a mérnöki fizetések, amelyek igen nagy különbséget mutatnak és nem lehet a budapesti fizetésekkel versenyezni. Ez a megállapítás szinte minden területre igaz. Komoly problémaként merült fel, hogy bár vannak szakmunkások a városban, de a munkáltatók nagyon alacsony bért kínálnak. Az Ózdi szakképzési centrum munkatársa elmondta, hogy már nem rendelkeznek akkora szakképzési kínálattal, mint korábban, viszont a tárgyi és személyi feltételek adottak és igen jók.

Hatalmas probléma a tanulói összetétel aránytalansága (etnikum száma igen magas). Tanácstalanok a gyerekek a pályaválasztásban. A tájékoztatás célcsoportját a tanulókban, pedagógusokban és szülőkben határozták meg a szakemberek. Objektív döntésnek kell születni a diákok képességeit, lehetőségeit alaposan megvizsgálva. Az általános iskolákban működő szociális segítők véleménye szerint a probléma a családoknál, szülőknél kezdődik. A szülők többsége tanulatlan, a szociális háttér kimagaslóan rossz. A felzárkóztatás néha már késő 14 éves korban. A meglévő pályázatok zöme az integrálást, fejlesztést, különleges bánásmódot célozza, de sokszor reménytelen ezeknek a diákoknak a megfelelő szintre való hozása.

Ózdon egyértelmű népességcsökkenés figyelhető meg. A lokálpatriotizmus kevéssé figyelhető meg, kis százalék marad vagy tér vissza. Azok, akik visszaköltöznek Ózdra, főként a természeti környezet szépsége miatt teszik ezt.

A helyi védőnő elmondta, hogy a magyar nők nagy része későn vagy nem vállal gyermeket, mert nem lát perspektívát a városban. Ezzel szemben a roma nők nagyon hamar és sok gyermeket vállalnak.

A gyermekjóléti iroda munkatársa elmondta, hogy a családgondozók ingáznak, alul motiváltak, alulfizetettek, nincs szakember, nincs szociálpedagógus.

Egyensúlyeltolódás figyelhető meg a felzárkóztatás és a tehetséggondozás között az előbbi javára.

Az önkormányzati tanulói ösztöndíj igen magas, 4,5-ös átlag fölött havi 20 ezer forint.

Javaslatok a helyben tartásra, a város vonzóbbá tételére:

• Kormányzati segítség, cégek odatelepítése, autópálya építése, szakképzés erősítése. Jó példaként hozták fel erre a 80-as években virágzó Ózdot, a nehézipar miatt.
• Falusi turizmus támogatása állami szinteken, természeti kincsek ápolása, szemléletváltás, amivel élhetőbbé lehetne tenni a várost.
• Közbiztonság erősítése.

Ózd tehát nehéz helyzetben van, a helyiek szerint is csak lassú felzárkózás várható. A fiatalok elmennek, nem térnek vissza.

VIII. alkalom 

Helyszín: Kolping Ház Színházterem (3200 Gyöngyös, Török I. u. 1.) 

Résztvevők:

• Ifjúsági referens
• Mátra Honvéd Kaszinó Kulturális Egyesület vezetője
• Paraolimpikon
• Önkéntes szervező (Magyar Vöröskereszt helyi szervezete)
• Szociális munkás
• Szociális szövetkezet vezető
• Kortárssegítő iroda képviselője (KOMETI)
• Kineziológus
• Pályázatíró, közösségszervező

A tanulmányúton széles körben képviseltették magukat a helyi szakemberek Gyöngyösön. Külön öröm, hogy megjelentek a Alapítvány, a projekt és annak célkitűzései, illetve a már megvalósult tanulmányutakon különféle szektorban dolgozó szakemberek is. Az eseményen bemutatásra került az Egri Norma szerzett tapasztalatok. Továbbá megkértük a résztvevő partnereket is, hogy röviden mutatkozzanak be.

A tevékenység során 4 fő téma mentén beszéltük át a helyi a sajátosságokat. Minden tanulmányút alkalmával ezen kérdések/témák mentén halad a beszélgetés.

Tematika:

• Mi az oka annak, hogy a fiatalok elvándorolnak a településről? Hova vándorolnak el?
• A szakemberek szerint, min kellene változtatni, hogy a fiatalok a településen maradjanak?
• Soroljanak fel pozitív és negatív gyakorlatokat, amelyek közre játszhatnak az elvándorlásban, illetve a településen maradásban!
• Mit tesznek a helyi élet résztvevői (vállalatok, önkormányzat, civil szervezetek), hogy a fiatalokat a településen tartsák?

A megjelent szakemberek aktívan vetették bele magukat a beszélgetésbe. Elmondták, hogy az elvándorlásnak a fő oka az, hogy a városi körülmények nem minden esetben fiatalbarátok, így ezen intézkedések, helyi rendeletek miatt az ifjúság száma egyre csökken. A városban vegyes jellemző a külföldre történő elvándorlás, illetve a környező városokba való költözés -akár véglegesen is-, legfőképpen Budapestre és Hatvanba. Elmondták, hogy a településen munkahelyek vannak, viszont nem minden esetben vannak megfelelő szakemberek, akiket a megüresedett álláshelyekre fel tudnának venni. Problémaként említették a nagyon magas lakhatási árakat is, mert véleményük szerint a gyöngyösi albérlet árakat egyedül egy pályakezdő fiatal nem képes kifizetni a kezdő fizetéséből.

Az önkormányzat részéről erre vannak törekvések (szociális lakások), de nem tudnak annyi lakást biztosítani. Fiatalabb szakemberek is részt vettek a beszélgetésen és általuk került említésre, hogy hiányoznak a közösségi terek Gyöngyösön. Amik működnek, nem a fiatal generáció igényeire szabottak. (pl. Mátra Honvéd Kaszinó). A megjelentek egyetértettek abban, hogy a helyi önkormányzat próbál olyan intézkedéseket hozni, amely fiatalbaráttá teszi a várost, épp az egyik jelenlévő fiatal kezdeményezett egy belvárosi közösségi tér létrehozását és üzemeltetését az önkormányzattól. A résztvevők között volt egy kineziológus szakember is, aki szerint számos fiatal „paciense” szinte ugyanarról a problémákról számol be. Negatív jövőkép, depresszió, szenvedélybetegség. A következőkében látják a megoldást: a város elhagyása az alacsony bérek, magas ingatlanárak, kalandvágy, elkeseredettség miatt. A közösségszervező szakember a kis közösségek kiépítésében és megerősítésében látja a megtartó erőt. Indoklása szerint nem mindenkinek való a nagyvárosi lét, sokan szeretik az élhetőbb kisebb városokat, ahol még működik a szociális háló a szomszédok, barátok, ismerősök közösségek között. Gyöngyös ilyen, csak nem jól van kommunikálva a lakosok felé.

A Kaszinó vezetője ad helyet a helyi civil szervezeteknek, ahol abszolút az elöregedés jellemző sajnos. Talán a sport, az a terület, ahol fiatalokból álló egyesületek dolgoznak.

A résztvevők közül többen részt vettek Gyöngyös Város Önkormányzatának Ifjúsági Koncepciójának elkészítésében, mely komoly intézkedéseket próbál tenni a folyamat megállítására. Ez a középtávú dokumentum 2019 és 2024 között fogalmaz meg irányvonalakat, melyekben az egyik legfőbb cél éppen ez, a fiatalok „megtartása” lenne, egy olyan élhető város kialakítása, ahol szívesen telepedik le az ifjúság.

A város, a megyében a második legnagyobb település számos középiskolával, felsőoktatással. Ám mégis, az iskolák befejezése után a helyben történő letelepedés nem jellemző a városban. Ezt a tendenciát szeretné megállítani az önkormányzat az aktív helyi segítők közreműködésével.

1. alkalom

Helyszín: 4400 Nyíregyháza, Körte u. 41/A

Tanulmányutunk során a megjelent szakemberek az alábbi tapasztalataikat, helyi sajátosságokat emelték ki:

Nyíregyházán a fekvéséből adódóan (3 határ közelsége) megjelennek a multinacionális cégek, valamint az iskola-összevonások vannak a környező települések gyermek létszámának csökkenése miatt. Nyíregyháza céltelepüléssé válik. Tetten érhető az identitáskeresés, amely az ifjúsági koncepció eredményeként is értelmezhető. Pályázati rendszerek, civil fórum, ifjúsági alap létrehozása segítik a fiatalokat. A programszervezésben a fiatalok is részt vesznek, a fiatalok motiválhatósága érdekében érdekegyeztető fórumokat hoztak létre. Megvalósítható, releváns célokat tűznek ki, a valós igényeket felmérve.

Nyíregyháza élhető város, jó kommunikációval a különböző szektorok között. Hangsúlyt kap a közösség és a család szerepe, az együttműködések erősítése, az összefogás, az Örökösföldi vagy a Mustármag közösségi terek akár az egyetemistákat is haza tudják csábítani.

Önkormányzati szinten is vannak intézkedések, úgy, mint lakástámogatás, életkezdési támogatás, különböző korosztályoknak ajánlott programok, Kamasz terasz, szabadtéri edzés, valós igények szerint programszervezés. A fiatalokat a szándékuk szerint kell támogatni, vágyaik, elképzeléseik, kompetenciáik alapján, segíteni őket a céljaik megtalálásában. Fontos elem a város életében az iskolai szociális munka, a szülők, gyerekek, pedagógusok közötti kapocs megtalálása, az együttműködés. Nagy hangsúlyt kap a gyermekjóléti prevenció. Összességében elmondható, hogy a  városban az egyes szektorok szakemberei és a fiatalok  valamint az önkormányzat kiválóan tudnak együttműködni egymással és valós igényeket felmérve segítik a fiatalok helyben tartását vagy visszacsábítását szülőhelyükre.

1. alkalom

EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg az első műhelymunka. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Az első műhelymunka során alapítványunk által ismertetésre került a projekt felépítése, megismerkedtek egymással az együttműködő szervezetek, illetve ismertetésre került a projekt legfőbb célitűzése is. A megjelentek között párbeszéd indult arról, hogy a megjelent szakemberek hogyan tudnak bekapcsolódni a témába, a saját szűkebb értelemben vett szakterületük megismertetésével. Szó esett arról, hogy hogyan lehet a döntéshozókat és az ifjúságot közelebb hozni, érzékenyíteni egymáshoz. Továbbá arról is szó volt, hogy miképpen lehet motiválni, aktivizálni a fiatalokat, az őket közvetlenül érintő kérdésekben, úgy, mint pályaválasztás, elhelyezkedés, életvezetés stb.

1. alkalom

EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a második műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A II. alkalom célja az volt, hogy a megjelentek megismerkedjenek az együttműködő szervezetekkel, fő profiljukkal, megosszák egymással a tapasztalataikat, begyűjtsék a jó gyakorlatokat, illetve meghatározásra kerültek a kutatás során kiemelendő területek. A szervezetek képviselői megosztották a résztvevőkkel tapasztalataikat melyek részletesen átbeszélésre és összehasonlításra kerültek a helyi viszonyokkal. A programelem végére meghatározásra kerültek a kiemelendő kutatási területek.

Kiemelendő területek:

• Identitástudat erősítése
• Tehetséggondozás
• Pályaválasztás
• Közösségépítés
• Ösztöndíjak
• Kommunikációs tréningek (idegen nyelven is)
• Életvezetési Tanácsadás
• Szexuális Felvilágosítás
• Generációs különbségek áthidalása
• Család, szociális háttér szerepe, hatása
• Tematikus táborok Művészetek bevonása
• Önkéntesség
• Nyelvoktatás fontossága
• Természetvédelem, környezettudatosság
• Prevenció (egészségügyi)
• A fiatalokat célzó, elérő programok a fesztiválokon
• Előadások szervezése, ikonok, példaképek közelebb hozása
• Már sikeres, fiatal vállalkozók bevonása (élettörténet)

III.alkalom

AEFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a harmadik műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

műhelymunka első részében az Egri Norma Alapítvány szakmai vezetője ismertette a projekt felépítését, felsorolta a programban résztvevő külhoni szervezeteket, majd felvetette a projekt legfőbb célkitűzését-miszerint a külhoni, illetve hazai szakemberek megosztanák a tapasztalataikat az érintett területen, példaértékű, adaptálható, jól hasznosítható gyakorlatokat, ötleteket gyűjtenének az együttműködés során.

Ezután az újonnan bevont partner bemutatkozó előadására került sor. Beszámoltak főbb tevékenységi köreikről, eseményeikről, munkájukról. A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSz), a Kárpátalján élő magyar vállalkozók gazdasági és szociális érdekeit képviselő társadalmi szervezet. A Szövetség célja, a kárpátaljai magyarság gazdasági életének fellendítése, Ukrajna gazdaságába történő integrálása, megőrizve annak sajátosságait. Feladatai közé tartozik munkahelyek teremtése, szakemberképzés, szakmai konferenciák szervezése, a vállalkozók munkájához szükséges modern technológia beszerzése, információs központ létrehozása, a szövetség tagjai által megtermelt termékek értékesítésének elősegítése, pénzügyi alap létrehozása.

1. alkalom

EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a negyedik műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A műhelymunka során a partnerszervezetek megismerték a kutatás célját és felépítését.  Az Egri Norma Alapítvány szakmai vezetője ismertette a pontos kutatási témát, annak előzményeit, a kutatásra vonatkozó kardinális lépéseket a projekt során, úgy mint: a kutatás céljának megismertetése, módszerei (kérdőív, mélyinterjú, fókuszcsoportos interjúk készítése), adatok feldolgozása, valamint a kutatáshoz fűződő elvárásokról is szó esett. A kutatási téma –az ifjúsági együttműködés ösztönzése – már ismert az Ifjúságpolitikai szakemberek fogalomrendszerében, de fontos, hogy mely aspektusból közelítjük meg a felmerült problémát.

1. alkalom

Helyszín: 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.

Az V. műhelymunka során Dr. Patkós Csaba az Eszterházy Károly Egyetem oktatója ismertette elképzeléseit a kutatás és a tanulmány felépítésével, kivitelezésével kapcsolatban.

Beszélt a kutatási célokról, alkalmazandó módszerekről, említést tett Eger speciális helyzetéről, a helyi lehetőségekről a 2016-os Egri ifjúságkutatás alapján. Kiemelte, hogy az elvándorlás rendkívül összetett folyamat és jelenség, melynek számos ún. Push and Pull befolyásoló tényezője van. Felhívta a figyelmet a gazdasági illetve a szubjektív tényezőkre. Az elvándorlás következményei érintik az egyént, a származási helyet és a fogadó helyet is.

A kutatási célok főbb pontjai: a célterületre vonatkozó, arra jellemző speciális trendek vizsgálata, településméret, funkcionalitás, szociográfiai specialitások, a helyi stakeholderek percepcióinak feltárása, jó és kevésbé eredményes gyakorlatok megismerése stb.

1. alkalom

Helyszín: 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.

A folytatásban, a VI. műhelymunka során Dr. Patkós Csaba az Eszterházy Károly Egyetem oktatója és a megjelent szakemberek megvitatták a kutatás pontos menetét, felépítését:

• Kutatási hipotézis felállítása
• Interjúvázlat készítése
• Mélyinterjúk előkészítése
• Fókuszcsoportos interjú
• Kérdőívek kidolgozása, próba-lekérdezés
• Online kérdőívezés
• A partnerszervezetek adatainak lekérdezése
• Tanulmány előkészítése
• Társadalmasítás

Felvetett lehetséges kérdéseket, melyek elindították az együtt gondolkodást a témában a megjelent szakemberek között és további releváns hozzászólást vagy akár kérdésfelvetést eredményeztek, illetve generáltak.

VII. alkalom

Az EFOP-5.2.2 számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a hetedik műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Az esemény során Dr. Patkós Csaba az Eszterházy Károly Egyetem oktatója ismertette az eddigi konklúziókat a már megvalósult eredményekből. A műhelymunka célja az volt, hogy a megjelent szakemberekkel és partnerekkel részletesen átbeszélésre kerüljenek a mélyinterjúk előzetes eredményei (Eger). Továbbá az is célja volt, hogy a külhoni partnerekkel átbeszéljük a náluk lekérdezendő interjúkat.

VIII. alkalom

EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a nyolcadik és kilencedik műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Dr. Patkós Csaba irányítása alatt, kis csoportokban a kérdőívhez gyűjtöttek a szakemberek kérdéseket, gondolatokat, ötleteket. A két műhelymunka első alkalmán önálló munka keretében dolgoztak a csoportok, mivel azt szerettük volna, hogy mindenki kitudjon bontakozni és saját gondolatait letudja írni. 

1. alkalom

A második műhelymunka során a csoportok ismertették az általuk leírt kérdéseket és ezek közül kiválasztásra és megbeszélésre kerültek azok, amelyeket a jövőben felhasználhatunk. Összességében azt lehet elmondani, hogy voltak hasonlóságok a kérdések között, viszont sok olyan jó kérdés került megfogalmazásra, amelyeket a jövőben hasznosítani tudunk a kutatás során.

1. alkalom

EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a tizedik műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A tizedik műhelymunkára Körtvélyesi Dórát (Új Nemzedék Közösségi Tér) hívtuk meg, hogy mutassa be a munkájukat, illetve azt, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy az egri fiatalokat helyben tartsák. Az országosan 20 közösségi teret működtető hálózat egri központja aktív tagja, része a városnak. Két fő biztosítja a programokat a város fiataljai számára. A fő célkitűzés “élményt adni”.  Vannak saját maguk által szervezett és befogadott programok is. Nyitottak minden újra, ők is csatlakoznak a város eseményeihez, iskolák látogatásával, rendhagyó órák, kézműves foglalkozások megtartásával, konfliktuskezeléssel, programszervezéssel foglalkoznak.

1. alkalom

EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a tizenegyedik műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Az esemény során Dr. Patkós Csaba, a kutatást végző szakember számolt be az eddigi eredményekről és értékelte is őket.

A műhelymunka során az alábbi pontokat vizsgáltuk meg:

• személyes érintettséget
• az elvándorlás okait (gazdasági, gazdaságon túli)
• kik mennek el?
• hátrányok és előnyök
• következmények
• megoldási javaslatokat (makro, gazdasági; mikro, lelki)
• szereplők
• identitás
• visszavándorlás
• üzenetek

XII. alkalom

EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül valósult meg a tizenkettedik műhelymunka. A meghívottak között megtalálhatóak voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Az esemény Gulyás-Vad Anna mentálhigiénés tanácsadó (Eszterházy Károly Egyetem) részvételével valósult meg. A műhelymunka során közösen dolgoztunk a partnerekkel és a meghívott szakemberekkel. Az esemény első felében az egri viszonyokról, tapasztalatokról volt szó, az egyén és a társadalom szerepéről, illetve a leszakadásról és elvándorlásról. A műhelymunka második felében arra kérte a résztvevőket, hogy mondják el szerintük milyen szükségletei vannak egy fiatalnak, milyen nehézségekkel kell szembenézniük, illetve milyen lelki tényezők játszhatnak közbe a döntéseik során. A megjelent szakemberekkel ezeket közösen kielemeztük.

XIII. alkalom

A találkozás célja: A partner szervezetek számára a terepi vizsgálatok eredményeinek bemutatása és lehetőség az utólagos vélemények beépítésére a kutatási záró-tanulmányokba

A műhelymunka keretein belül vitaindító jelleggel bemutatásra kerültek az Eger MJV területén korábban kidolgozott ifjúságpolitikai és általános stratégiai dokumentumok. Az előadás koncentrált a fiatalok helyben tartásának lehetőségeire, illetve azokra a következményekre, amelyek nyomon követhetők voltak a hivatalos statisztikai adatokból, illetve a korábbi kvalitatív felmérésekből.

Azonosításra kerültek azok a városrészek, amelyek Egerben perspektivikusan a legfiatalabb, illetve a másik oldal a legöregebb demográfiai struktúrával rendelkeznek. Felvetésre kerültek azok a kihívások, amelyek – az átalakuló hazai felsőoktatási tér prioritásai miatt – az egri Eszterházy Károly Egyetem előtt állnak napjainkban. Ezek visszavezethetők a térség gazdaságának specialitásaiból, azaz a gépipar és a műszaki ágazatok dominanciájából a for-profit szektor keretei között. Ezzel szemben az EKE nem folytat – és valószínűleg a fenntartó döntése következtében a jövőben sem fog folytatni – felsőfokú műszaki képzést. Az Egyetem humán jellegű súlypontja ugyanakkor egyáltalán nem találkozik a jelenlegi műszaki orientáltságú gazdasági szektorális igényekkel.

A képzés ezen féloldalúsága miatt a tehetséges egri fiatalok zöme a középiskola elvégzése után a megyén, de sokszor az országhatáron kívül kezdi el felsőoktatási tanulmányait. Esetükben a hazatérés gyakran illuzórikus.

A korábbi és a jelen projekten belüli kutatásokból egyaránt kiderült, hogy a legfőbb motiváció az elvándorlás mögött az anyagi. Az ifjúságpolitika sem nemzeti, sem helyi szinten nem lehet sikeres, ha ezt a kérdést nem igyekszik orvosolni. A helyi és térségi identitás hangsúlyozása a családi és iskolai nevelésen keresztül csak kisegítő lehetőséget tud jelenteni a probléma megoldásában.

A műhelymunkán bemutatásra kerültek a kutatás kérdőíves részében feltárt tapasztalatok, amelyek dióhéjban összefoglalva a következők:

A megkérdezettek nagyobb része igen súlyosnak tartja az elvándorlás problémáját, ami ellen tenni szükséges.

A Kárpát-medence különböző térségei között vannak regionális eltérések – Kárpátalján a legsúlyosabb a helyzet, ahol a magyar kisebbséget már létében fenyegeti

A válaszadók nagyobb része szerint a megoldás leginkább a kormányok kezében van, de kisebb léptékben a család és az önkormányzatok is képesek hatni. Sajátosság, és a hozzászólók is megerősítették, hogy míg például Kárpátalján az egyházak szerepét is nagynak ítélték, ez Eger MJV esetében elenyésző.

A teendő között a következő opciók kerültek megemlítésre leginkább:

• a jövedelmek lényeges emelkedése – versenyképes fizetések (kimagaslóan ezek voltak a leggyakoribb válaszok), alacsonyabb adó- és járulékterhek;
• munkahelyteremtés, a munkáltatói kultúra fejlesztése, a munkavállalók nagyobb megbecsülése erkölcsi és anyagi értelemben;
• a köz- és a felsőoktatás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer fejlesztése;
• gazdaság- és településfejlesztés, az elmaradottabb területek felzárkóztatása;
• az infrastruktúra fejlesztése, élhetőbb környezet biztosítása;
• jobb életkörülmények (lakhatás, közszolgáltatások, kultúra, szórakozás, sportolás, rekreáció, stb.);
• a korrupció csökkentése;
• a közhangulat javítása, a mentalitás változása;
• a hagyományok ápolása, közösség-alkotás, a helyi közösségek erősítése;
• perspektíva, hosszú távú tervezhetőség, reális és pozitív jövő lehetősége – jövőteremtés helyben;
• fiatalokat támogató programok – több pályakezdési támogatás, a fiatalokat helyben lehetőségekhez

A visszavándorlást segítő eszközök között elsőrendűen anyagi jellegűek találhatók, így a magasabb keresetek, ösztöndíjak és kedvezményes hitelek.

Valamennyi helyszínen tudtak olyan programokat többé-kevésbé konkrétan említeni a megszólítottak, amelyek az elvándorlás ellen kívántak fellépni. Ezek között a kárpátaljai Egán Ede Program kifejezetten pozitív értékeléseket kapott, mint komplex területfejlesztési stratégia.

Bár a kérdőíven keresztül megszólított emberek kivétel nélkül a célterületek prominenciájához (gazdasági, politikai, civil, intézményi) voltak sorolhatók, a döntő többségük úgy nyilatkozott, hogy nem képesek jelenlegi pozíciójukból tenni érdemben ez ellen.

A fiatalok számára a legfontosabb kompetenciának a tanulási hajlandóságot és az alkalmazkodási készséget tartották, hogy el tudjanak helyezkedni a helyi gazdaságban.

Figyelemre méltó regionális különbségek rajzolódtak ki abban a kérdésben, hogy szükség van-e az adott térségnek bevándorlókra. Egerben minden más területnél magasabb volt az igennel válaszolók aránya, míg a szomszéd országok magyar prominensei szerint ez szükségtelen. Magyarázatul szolgálhat az, hogy az anyaország számára a bevándorló gyakran a határon túli magyar, míg ez külhoni viszonylatban nem merül fel, így a bevándorlás alapvetően veszélyezteti a térségek etnikai-nemzetiségi status quo-ját.

A műhelymunkán folytatott eszmecsere egyik folyományaként elhangzott egy perspektivikus kutatási lehetőség. Az elvándorlás hatása a családok szerkezetére és működésére valamennyi érintett célterületen releváns kérdés.

XIV. alkalom

A PRO LE-TI POLGÁRI TÁRSULÁS beszámolója

A polgári társulásunkat megalapító személyek már 2005-től különböző lehetséges módokon próbálták segíteni Lekenye község fejlődését, különös hangsúlyt fektetve a gyerekekre és fiatalokra. 2006-ban a község vezetésével egyeztetve első alkalommal lett pályázat benyújtva – Új generáció címmel – a falu fiataljai részére, melynek keretén belül vezetésünkkel falu újságot készítettek több éven keresztül. 2007-ben alakítottuk meg polgári társulásunkat, amelynek főbb céljai közé tartozik egyebek közt:

– a kulturális örökség és hagyományok megóvása és fejlesztése, a vidéki kultúra támogatása,

– a község, vidék kinézetének szépítése, a természeti kincsek és a természeti örökségek megóvása,

– a közösség fejlesztése és az önkéntesség népszerűsítése a közösségi tevékenységek keretén belül,

– munka a gyerekekkel, fiatalokkal és a hátrányos helyzetű csoportokkal,

– a rájuk ható negatív jelenségek és következményeinek megelőzése,

– a gyerekek és fiatalok képességeinek segítése és megerősítése,

– az oktatás fejlesztése vidéken és a fiatal generáció nevelése,

– a sport, szabadidő és klub tevékenységek fejlesztése a községben és a régióban.

A felsoroltak szellemiségében a több tíz év alatt újítottunk már fel játszóteret, likvidáltunk szemétlerakatott, szépítettünk meg futballpályát, koordináltunk olyan pályázatokat, amelyek a fiataloknak biztosítottak programokat, és szereztünk tapasztalatokat a célcsoporttal való együttműködés terén.

Legnagyobb sikernek többek között a három éve működő Ifjúsági és fiatal családépítő táboraink örvendnek. Mindemellett fontosnak tartjuk az önkéntesség terjesztését is. Elmondhatjuk, rendezvényeinken az egész pelsőci régióból vannak résztvevő gyerekek, családok, programjainkba pedig két járás területéről csatlakoznak önkéntesek.    

Az emberiségnek mindig is volt egy olyan rétege, amelyik másként látta a történéseket. A közjó érdekében, embertársaikon való segítséget fejtettek ki önkéntes alapon. A történelem során egyre nehezebb helyzetben vannak ezek az emberek, és egyre több szabály, törvény szab korlátokat tevékenységüknek. Sőt, vállalt dolgaikhoz az anyagiak előteremtése sem könnyű feladat. A kor kihívásainak megfelelve egy civil vezető kell, hogy menedzser, marketing-, média-, pénzügyi szakember is legyen, értsen az emberek nyelvén (támogatók és amelyik réteggel foglalkozik), de rendelkezzen olyan személyi tulajdonságokkal is, mint a szónoki-, vezetői képesség, empátia, és társaik, amelyek lehetővé teszik a közösség összetartását, ösztönzését. Ezek a nehézségek a kisebbségi létben még tovább fokozódnak például a nyelvtörvény betartásával, a finanszírozás során való negatív megkülönböztetéssel, az alacsony számú célcsoport elérésével, és az apátiából való kimozdítással is.

Annak ellenére, hogy számtalan alkalommal a résztvevők száma alacsony a rendezvényeken, a szlovákiai magyar civil szervezetek vezetői úgy érzik, a programok tartalmi szempontból magas színvonalúak, és elérik a várt hatást.  Azokat tudják leginkább mozgósítani, akiknek valamilyen kötődése (család, barátok, adományozó) van az adott szervezethez, programhoz. Őket könnyebb megszólítani, viszont sokan úgy érzik, a fiatal generáció elérhetetlen, bevonhatatlan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokat a fiatalokat, akik bekapcsolódtak már valamilyen rendezvény megszervezésébe, egy civil szervezet életében, könnyebben sikerül mozgósítani, és szívesen vesznek részt önkéntes munkákban is ezt követően, vagy akár szociális feladatokat is vállalnak. Ennek oka lehet a társadalmi hasznosság érzése, a személyes sikerélmény igénye, de sok esetben a mozgatórúgó a tanulmányikhoz szükséges önkéntes órák felmutatása.

Azonban egyik kulcsfontosságú nehézség a szlovákiai magyar szervezetek életében az utánpótlás kinevelése. A szervezetek vezetői egyre gyakrabban hangsúlyozzák azt, hogy a folytonosság fenntartása miatti aggodalom tartja még őket sok esetben jelenlegi pozíciójukban, mert nem találják azokat az áldozatos fiatalokat, akik átvennék a stafétabotot. Ráadásul abból kell főzni, ami van, hiszen köztudott, hogy a tudatosan elhanyagolt, leszakadt gömöri régióból a fiatalok elfelé vándorolnak. Az értelmiséget régen elszívta külföld, Pozsony vagy éppen Budapest. Főleg a kisebb településeken nem ritka, hogy egy személy akár három civil posztot, szervezet vezetését is ellátja. Ez a réteg a számok alapján sokat mutat, de közülük a valóban aktívak egész Felvidék szerte ismerik egymást, de legalábbis tudnak egymásról. Adott specifikus helyzetekben nem probléma a Közép – Szlovákiában élő civil vezető embernek akár egy „komáromit” elérnie. Ezek a kapcsolatok, az országos jelentőségű szervezeteknek köszönhetők, amelyek általában évi rendszerességgel szerveznek olyan fórumokat, ahol a régiók aktív szereplői találkozhatnak, tapasztalatokat cserélhetnek, kapcsolatokat építhetnek. Ennek ellenére a civil vezetők egy része napjainkra egyre idősebb, tevékenységük vesztett erejéből, a vezető elánjából és nem utolsó sorban számukra kihívás a modernkori technikai eszközök használata is. Ezzel ellentéteben a fiatalokkal dolgozó, ill. a fiatalok számára programokat nyújtó szervezetek folytonosan és dinamikusan tartják a kapcsolatot a célcsoportjukkal a modern eszközök és technikai lehetőségeknek köszönhetően.

Ilyen szervezet például a Via Nova Ifjúsági Csoport, amely országos jelentőségű tevékenységgel és tagsággal bír. A szervezet elsődleges célcsoportja hasonlóan a cserkészekhez a szlovákiai magyar fiatalság. A csoport 2007-ben alakult meg civil szervezetként. Tagjai Felvidéken élő magyar fiatalok 15-től 35 éves korig. A 35 év feletti szimpatizánsaik 2012 óta a Via Nova Baráti Körökhöz csatlakozhatnak. Tevékenységük fontos része a közösségépítés, amit a legkülönfélébb módon végeznek a dél-szlovákiai régiókban. Legnagyobb, 2013-tól évente megrendezésre kerülő országos rendezvényük a MartFeszt. Alapszervezeteik hat régióban és tizennyolc járásban működnek. A több mint ezer taggal rendelkező 63 alapszervezet évente több mint 200 rendezvényt mondhat magáénak.

A felvidéki fiatalság legnagyobb és legősibb találkozóhelye azonban a Gombaszögi Nyári Tábor, amely 2016-ban hazatért eredeti helyszínére, a Gombaszögi völgybe. A táborra minden éven júliusban kerül sor, amely mintegy 15 kilométerre Lekenyétől, azaz tőlünk valósul meg. Hatósugara ezen túl ér, hiszen a szájról – szájra terjedő pozitív reklám sokkal hatékonyabb bármely eszköznél. Nem elhanyagolható az az ösztönzőleg ható reklámfogás sem, hogy minden évben van egy járás, amelynek lakói ingyenesen vehetnek részt a fesztiválon. A szervezők nagy előnye, hogy fiatalok szervezik a programokat fiataloknak. A szervezési hátteret a Sine Metu Pt. biztosítja, a társszervezők pedig a diákhálózat, valamint olyan szervezetek és intézmények, amelyek küldetésüktől fogva speciális tömegeket mozgatnak meg. Évről – évre fejlődik a helyszín is, így a különböző kiállításokon, közéleti, önfejlesztő, irodalmi és színházi előadásokon kívül csapatjátékok, kulturális és természeti túrák mellett a zenei világ bármelyik műfaja is teret tud kap. 2019-ben a Hagyományok Házával való együttműködésből született meg a folkszínpad. A szervezet mindemellett fiatalokból állítja össze a staffot is, nagy hangsúlyt fektet a medializációra, és a helyi közreműködőkkel, tehát a Rozsnyói járás területén található önkormányzatokkal, szervezetekkel, intézményekkel, közéleti szereplőkkel folyamatos kapcsolattartást végez.

A Gombaszögi Nyári Tábor a szlovákiai magyar fiatalok legnagyobb rendezvénye: egy hetes fesztivál, szabadegyetem és táborozás. Gombaszög jellegét tekintve egy sokszínű közművelődési esemény, amelynek nagy hagyománya van a (cseh)szlovákiai magyar közösségen belül, története egészen 1928-ra nyúlik vissza. Különlegessége a helyszín mellett a közösségben, a csak önkéntesekből álló, elhívatott csapatban is rejlik. A kéttucat társzervezőnek és a csaknem 250 önkéntes szervezőnek hála manapság mintegy 30 000 látogatót számlálhat a rendezvény, amely a Magyar Kormány támogatásának köszönhetően manapság a fiatal magyar értelmiség egyedi hangulatú találkozóhelye.

I.alkalom

Az EFOP-5.2.2 számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül első alkalommal valósult meg kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Szabó Teodóra (A Heves Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának EURES tanácsadója) tartott előadást az együttműködő partnerek és a megjelent szakemberek részére. A konferencián lehetőség nyílt az EURES hálózat, valamint EURES-tanácsadó munkájának megismerésére. Az EURES-tanácsadók átfogó és részletes tájékoztatást nyújtanak az Európai Unió egyes országainak élet- és munkakörülményeiről, a szociális biztonságról az oktatás és képzés lehetőségeiről, valamint egyéb hasznos kérdésekről. Bemutatásra került az EURES szerepe a határon átívelő régiókat illetően, mely rendkívül fontos a határon túli ingázáshoz kapcsolódó problémák megoldásában és a velük kapcsolatos tájékoztatásban, amelyekkel a munkavállalók és munkaadók szembesülhetnek.

1. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül második alkalommal valósult meg kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Ezen alkalom során Hamvas László tartott előadást „Menjek vagy Maradjak?” címmel a megjelent helyi és külhoni képviselőknek. Az előadás témája olyan szempontokra, részletekre hívta fel a figyelmet a kutatással kapcsolatosan, amelyek hatékonyan beépíthetőek, felhasználhatóak a projekthez.

A prezentáció főbb témakörei a következők voltak:

• Migrációs elméletek
• A fiatalok jövőképtervezését befolyásoló tényezők
• Életcéljaik
• Család-Közösség-szocializáció
• Vajon milyen a jövő?
• Mit tükröznek az ifjúságkutatások?
• Stratégiai tervezés
• Érték prefenciák
• Motivációk
• Cselekvéselmélet, időperspektívák

III. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül harmadik alkalommal valósult meg kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Az egri Új Nemzedék Közösségi terében kerültek megrendezésre a soron következő műhelymunkák, melyek témáját, alapját a kompetenciafejlesztés előadásának fő vonulatára fűztünk fel. A külhoni magyar partnerszervezetek és az érdeklődő szakemberek elsőként Dorner László interaktív előadását hallgathatták meg. Az Eszterházy Károly Egyetem oktatója az önkéntesség és személyiségfejlesztés viszonyát vizsgálta tartalmas előadásában bevonva a hallgatóságát is.

A prezentáció főbb témakörei a következők voltak:

• Az önkéntesség szerepe
• Az önkéntesség hátterében
• Az önkéntesség korai meghatározói
• Az önkéntesség kialakulásának lehetséges folyamata
• A hosszú távú önkéntességre ható tényezők
• Hosszú távú önkéntessé válás
• A személyiség szerepe
• Az önkéntesség hozadékai
• Az önkéntesség potenciális társas-társadalmi hozadékai
• Biopszichoszociális előnyök
• Az önkéntesség boldogít
• Az önkéntesség hozadékai
• Megaeseményeken való önkéntesség
• Motiváció
• Különféle korcsoportok bevonása és megtartása
• Néhány tanács az önkéntes koordinátoroknak
• Konklúziók

1. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül negyedik alkalommal valósult meg kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Ezen alkalom során Hága Antónia (képzési programvezető, tréner) tartott interaktív előadást: Küzdelem a munka világából való kirekesztés ellen, Konfliktuskezelés, kooperáció, kommunikáció címmel. A meghívott tréner interaktív előadás keretében vizsgálta napjaink népvándorlását, számos, saját életéből, környezetéből vett szemléletes példával. A meghívott tréner interaktív problémamegoldásra invitálta a résztvevőket, melynek során 2 csoportban kellett helyzetet elemezni, illetve megoldást találni az adott társadalmi problémára úgy egyéni (családon belüli), mint kormányzati szinten.

1. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül ötödik alkalommal valósult meg kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

Ruff Tamás Kutatási igazgató tartott előadást „Magyar Fiatalok a Kárpát-Medencében” címmel, a 2016-os Magyar Ifjúságkutatás alapján. Mivel a hétköznapi észlelések a fiatalokkal kapcsolatosan nem reprezentatívak, ezért tudományos szempontrendszer kialakítása mellett, összehasonlító elemzés vált szükségessé a fiatalok helyzetével kapcsolatosan. 2016-ban már nemcsak magyarországi, hanem határon túli (Kárpát-medence) fiatalokat is megkérdeztek. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia magyar fiataljai közül került ki a “mintaelem”, összesen 4000 fő. Ezekből a kutatásokból társadalmi szintű következtetéseket tudtak levonni, meglévő fix kérdésekkel, illetve trendkérdésekkel, valamint új eddig fel nem merült problémakörökkel.

Ruff Tamás prezentációjában számos statisztikai adatot ismertetett, melyek jól szemléltették az eltéréseket, trendeket, tendenciákat, változásokat.

I.alkalom

Az EEFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül első alkalommal valósult meg a tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás megismerése. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A tevékenység során arra kértük a külföldi együttműködő partnereket, mutassák be, hogy mivel foglalkoznak. Erre azért volt szükség, hogy kapcsolódási pontokat keresünk a projektben megfogalmazott problémák orvoslására. Fontos volt, hogy egy komplex képet kapjunk arról, hogy mik azok a területek, amelyekben hasonló problémákkal küzdünk, illetve fontos volt azt is megtudnunk, hogy mik azok a területek, amelyek náluk jól működnek. Az ifjúságpolitikai szakemberek 20-25 percben prezentációt tartottak a szervezetükről. Az előadások után közösen beszéltük át a szervezetek problémáit és a helyben jól működő pozitív példákat.

1. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül második alkalommal valósult meg a tanulmányozni kívánt terület, szolgáltatás megismerése. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A két napos rendezvénysorozat zárásaként a szervezetek részéről felmerülő problémák, elakadásaik okait vizsgáltuk meg és ismertük fel közösen. A projekt ugyanis előadások, meghívottak, tréningek által nyújt lehetőséget különböző kompetenciák fejlesztésére. Szükségletként merült fel többek között az infrastrukturális hiányosságok megoldása, a humán erőforrás képzése, illetve mint probléma, a fiatalok nehézkes elérése is felvetődött. A megjelent szakemberek szerint az is gond, hogy a fiatalokból hiányzik a motiváció. Továbbá a humán erőforrás hiánya, a felelősségvállalás elégtelensége és az ígéretek nem betartása.

1. alkalom

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00080 azonosító számú, Együttműködések a szomszédos országokbeli fiatalokkal az Egri Norma Alapítvány szervezésében elnevezésű projekt keretén belül első alkalommal valósult meg konferencia a projekttel kapcsolatban. A meghívottak között voltak hazai és külhoni ifjúságpolitikai szakemberek.

A konferencia első részében a projekt szakmai vezetője ismertette az elmúlt év eredményeit, megvalósult tevékenységeit. Az Egri Norma Alapítvány munkájának részletes bemutatását, a projekt legfőbb célkitűzésének meghatározása követte. A második részben Dr. Patkós Csaba, a kutatást végző, és irányító szakember a kutatás jelenlegi állásáról és eddigi eredményeiről számolt be előadásában. Szót ejtett az elvándorlás okairól, egri viszonylatban, a helyi sajátosságokról, teendőkről, interjúalanyokról, azok gondos kiválasztásról, de természetesen a helyi identitás kérdése és fontossága is helyet kapott beszámolójában. Az eddigi eredmények alapján levonta a megfelelő konklúziókat, melyek a tanulmányban megjelennek majd. Dr. Tóth Antal egyetemi docens, Eger kiválasztott demográfiai jellemzőiről beszélt előadásában, illetve az ifjúsággal kapcsolatos korábbi kutatásokat és fejlesztési dokumentumokat, annak eredményeit ismertette. Korábbi egri ifjúságkutatásokat hozott fel példaként, azok statisztikai elemzésére helyezte a hangsúlyt. Közép és hosszútávú célok , prioritások kerültek a fókuszba.

A konferencia harmadik részében Dr. Simon Dávid tartott előadást az alábbi gondolatok mentén:

• Az elvándorlás és a visszavándorlás sajátosságai (nemzetközi tapasztalatok)
• Az elvándorlás okai, magyarázótényezői
• A visszavándorlás fogalma és lehetséges mintázatai
• A visszavándorlás magyarázatai és empirikus tapasztalatai
• Az elvándorlás és a hazatérés szelekciója és a hazatérők reintegrációja
• Elvándorlás és visszavándorlás – Fiatalok elvándorlása (hazai
• adatok)
• Az elvándorlás és a visszavándorlás nagysága – állományok és áramlások
• statisztikai adatok alapján
• El- és visszavándorlás nagymintás survey eredmények és nemzetközi
• adatok alapján
• Fiatalok elvándorlása
• Az elvándorlás és munkaerőpiac
• A magyarországi munkaerőpiac anomáliái és a migráció hatása
• Elvándorlás és makroszintű munkaerőpiaci alkalmazkodás
• A Magyarországra visszatérő migránsok alkalmazkodása
• A brexit várható hatása
• Az elvándorlás háttere –blogelemzés
• Az emigráció okai
• Érvek a külföldi élet és munka mellett
• Negatív tényezők a kinti életben
• Miért jönne haza?
• Elvándorlás és fiatalok

1. alkalom

Helyszín: 3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.

Időpont: 2020.01.27. 10:00-16:30

A találkozás célja: A kutatás menetének és tapasztalatainak bemutatása a kutató team és a külső partnerek szempontjából

A konferencia első felében Dr. Tóth Antal, egyetemi docens beszámolt a kutatás néhány részletéről, úgymint a vonatkozó egri stratégiai dokumentumok tartalomelemzéséről, illetve a kérdőíves vizsgálat legfontosabb eredményeiből.

Ezek alapján megállapította, hogy Egerben az 1990-es évek közepe ót folyamatosan csökken a lakónépesség száma, ezzel együtt pedig folytatódik a népesség elöregedése. A város – Integrált Településfejlesztési Stratégia által meghatározott – térségei közül a leginkább érintett a Belváros. A legfiatalosabb településrészek ugyanakkor a szegregációval küzdők (Felnémet, Szalák). A fiatalok elvándorlása is már több, mint másfél évtizede nagymértékben jelen van a városban, amelynek mértéke ugyanakkor folyamatosan növekszik. Egy korábbi vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az EU csatlakozás körüli időkben a középiskolát végzetteknek mg viszonylag alacsony százaléka kívánt elvándorolni, addig napjainkra ez majdnem a fiatalok kétharmadára kiterjed. Az egri középiskolák a környező térségekből bevonzanak évfolyamonként nagyjából 1200-1500 diákot, akiknek nagy része, együtt az egri fiatalok tetemes részével érettségi után elhagyja a települést. Egyesek csak a felsőoktatási tanulmányaik éveire, míg mások – a többség – karrierjét is más térségekben építi fel.

A kérdőíves elemzés adatai szerint a prominensek szerint az elvándorlás ellen mindenképpen tenni kell – ráadásul intenzívebben, mint azt jelenleg teszik. Az elégedetlenség a legnagyobb a kárpátaljai válaszadók körében volt. Az elvándorlás elleni cselekvés legfőbb ágense az állam kell, hogy legyen, de a család, a civil szervezetek is tevékenyen részt tudnak venni ebben. Az eszközök közül a leginkább hatékonyak az anyagi típusúak, de a kulturális-oktatási és nevelési eszközök is nagyon fontosak lehetnek. Ez utóbbiak akkor hatásosak, ha minél fiatalabb korban elkezdik őket alkalmazni. A kérdések közül kitért azokra is, amelyek a jelenleg zajló migrációs trendeket értékelték. megállapította, hogy a válaszadók legnagyobb arányban Egerben látják szükségét a bevándorlás növelésének, akár a világ más térségeiből származó bevándorlók segítségével is.

A másik előadó, Dr. Patkós Csaba a globális migrációs trendek Európára jellemző mutatóit prezentálva megállapította, hogy világjelenségről van szó, amely ellen eredményesen csak komplex programokkal és többszintű kormányzással (multi-level governance) lehet fellépni. Az interjús vizsgálatok eredményeit bemutatva, kiemelte, hogy a válaszadók alapvetően veszélyes trendnek ítélték meg a fiatalok elvándorlását. A közösséget ért veszteségeken túl azt is kiemelték a válaszadó prominensek, hogy a humán értelmiségiek számára az egész életpálya elvesztegetése is fenyegető rém, hiszen a degradálódó, csak a műszaki értelmiséget megbecsülő társadalom számára ők már nem jelentenek értéket, így hivatásuk gyakorlása helyett gyakran segédmunkát végeznek a nyugat-európai országokban. Elvesztésükkel ugyanakkor a közép-európai társadalmak képtelenek lesznek az autochton fejlődésre, a műszaki értelmiség csupán a nyugat-európai vállalatok kiszolgálására lesz képes.

A világszerte megtalálható jó gyakorlatok közül számos bemutatására sor került az előadásban. Ennek megfelelően megállapítható, hogy a fiatalokat érdemes érdekeltté tenni az intenzív és fenntartható mezőgazdaságban. Ezen kívül a mikrohitelezés (Village Community Bank – VICOBA) ugyancsak segíthet a helyben tartásukban. Számos példa mutatja, hogy a fiatalok sikeresek lehetnek az innovatív üzleti szolgáltatások (Youth at Work – GIS) megteremtésében, így munkahelyeket tudnak maguk is teremteni. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy képzéseket kapjanak az új módszerekre (Junior Farmer Field and Life Schools (JFFLS)). Az egyetemek és kutatóintézetek szerepe ugyancsak kiemelkedő lehet a spin-off inkubáció kialakításában.

Az elvándorlás okozta veszteségek csökkentésében segíthetnek az információs szolgáltatások, mint az EURES. Információs programok hazatelepülőknek (Infomigra) számos országban sikeresen működnek, valamint olyan rendszerek, amelyek az otthon-maradottakat segíthetik (Progresa, Mexikó). A célzottan hazautalt összegek (Remesas Solidarias) ugyancsak másolható és nagyon sikeres példát jelenthetnek.

Részletesen bemutatásra került a Kárpátalján sikeresen zajló, beregszászi területfejlesztő geográfusok által kidolgozott Egán Ede Program (2015-2020), amely a magyar kormány finanszírozásával valósult meg. A program fő céljai a következők voltak: a családi gazdaságok (kiemelten az agrár-primőrtermelés és feldolgozóipar területén), a mikro-, kis- és középvállalatok indításának és erőforrás-ellátásának segítése, a humánerőforrások fejlesztése az oktatási rendszer minőségének javítása és fejlesztése által.

Az agrárfejlesztési kitörési pont fő célkitűzései a következők: a birtokszerkezet változása (helyi tulajdon megőrzése), hajtató felületek növekedése, intenzív ültetvények növekedése, a gazdasági haszonállatok egyedszámának bővülése, a gépállomány fejlődése; szövetkezeti mozgalom előrehaladása

A vállalkozásfejlesztési kitörési pont részei: a helyi magyar érdekeltségű kkv-k számának növekedése, inkubátorház létrehozása, a finanszírozási intézményrendszer kialakítása, a vállalati klaszterek kialakulása (pl. szövetkezetek), a magyar–magyar kapcsolati rendszer bővítése, a vállalkozási és vállalatindítási ismeretek bővítése (oktatás), a lakosság vállalati, illetve munkavállalói jövedelmének gyarapodása

A turisztikafejlesztési kitörési pont a következőkre koncentrál: szakmai érdekvédelmi szervezetek megalakítása, térségi turisztikai marketing-terv létrehozása, tematikus és térségspecifikus turisztikai programok, útvonalak, termékek kialakítása, fejlesztése, szakirányú képzések elindítása, fejlesztése, turisztikai szezon meghosszabbítása, a turizmusban részt vevő turisták számának növelése;

Összefoglalóan elhangzott, hogy az elvándorlás világjelenség, ami a magyarságot alapvetően gazdasági motivációból érinti, de helyenként a politikai szempontok is módosítják. Az egyén számára előnyöket és hátrányokat egyaránt rejt, de a közösség számára inkább a hátrányok jelentkeznek. A sikeres programok közös jellemzője a tervszerű beavatkozás kell, hogy legyen. Alapvetően kormányzati kompetencia, de a szubszidiaritás elvének érvényesülése miatt nem lehet sikeres. Egyaránt szükséges „kemény”, gazdasági és „puha” szellemi eszközöket bevetni. A komplex programokra kiváló példa a területalapú Egád Ede Program.

Emellett át kell gondolni az oktatásban jelenleg zajló lefelé irányuló spirál következményeit is: az egyoldalúan az informatikára és nyelvtanulásra koncentráló közoktatásban végzett diákok arra predesztináltatnak, hogy külföldre távozzanak és kozmopolita környezetben dolgozzanak és éljenek. A földrajz tantárgy ellehetetlenítésének egyenes következménye a helyi identitás eltűnése és a gyökértelen fiatalok elvándorlása.